Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

Tabló - Örökségünk: a vidék és néhány újraértelmezési kísérlet. Michel Rautenberg- André Micoud- Laurence Bérard - Philippe Marchenay, ed.: Campagnes de tous nos désirs. Patrimoines et nouveaux usages sociaux Körösi Katalin

nemcsak az idegenforgalmi bevételek, hanem a lokális identitás erősítése szempontjából is kedvező hatást gyakoroltak a helyi társadalmakra. Rurális jegyeket hordozó közösségeket akár nagyvárosokban is találhatunk, jó példa erre a Clermont-Ferrand külső kertvárosaiban élő portugál bevándorlók társadalma. A Jacques Barou által vizsgált csoport értékpreferenciáiban világosan megmutatkozik a vidéki életforma követése, kezdve a mezőgazdasági munka és a föld szeretetétől (ha más nem, a kiskertben termelnek szőlőt és zöldségeket) az ehhez kapcsolódó közösségi ünnepekig. Patrick Brado tanulmánya a Franciaországba betelepült népesség egy meglehetősen sajátos csoportjával foglalkozik, amelyről a mindennapokban kevés szó esik: az angolokkal. A statisztikák szerint az országban mintegy ötvenezer angol él, 42 százalékuk tíz évnél régebben tartózkodik ott. Ok aligha hasonlíthatók az ott élő jelentősebb kisebbségekhez, az országban szétszórtan élnek, szocioökonómiai státusukat tekintve sokfélék. Létezik azonban egy meglehetősen könnyen felismerhető „típus": a hajdani városlakó, aki vidéken vásárol házat vagy tanyát. Szinte kivétel nélkül családjával költözik, s bár olykor gazdasági okok sem elhanyagolhatók, elsősorban az autentikus village life-ot keresi. IRODALOM CHIVA, ISAC 1994 Une politique pour le patrimoine culturel rural. Paris: rapport multigraphié, remis au ministre de la Culture et de la Francophonie. GUILLAUME, MARC 1980 La politique du patrimoine. Paris: Galilée.