Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

NAGY TERÉZIA: Az underground zenei szubkultúra a mai nagyvárosban

is, akik szinte állandóan és hosszabb időintervallumban jelen vannak. A következő szintet a beavatottak, de nem állandó résztvevők jelentik, míg az azt követő szinten vannak jelen mindazok, akik a beavatottság legszélesebb körű fogalmát tekintve sem beavatottak-ők azok, akik külsődlegesen vagy néhány cselekvési formában adaptálódtak a kulturális mintához (mintakövetők), de a kulturális tudás elsajátítása nélkül. A csoportok a rivalizálások ellenére is a szubkultúra körvonalain túlra közösen lépnek fel a közös esztétikai érték világának és az életstílus-koncepciónak a védelmében. A közös tevékenységek és kulturális-virtuális terek mellett ez tette lehetővé az együttes vizsgálatot. A terepmunka során előnyben részesítettem a részt vevő megfigyelői módszereket és a strukturált és strukturálatlan interjútechnikákat. A party terében az úgynevezett üldögélős helyeket preferáltam, ahol szinte mindenki megfordult, és ami a zenei térnél valamivel csendesebb: ez a verbális kommunikáció színtere. Itt nyílt alkalom újabb kapcsolatok kialakítására, megerősítésére, gyors információ- és élménycserére. Az interjúk és beszélgetések további részei délutánonként, kora esténként, esetleg a partyk után, reggel folytak. Ezek egy része klubként is funkcionáló kultuszboltokban, míg mások kevésbé jellegzetes helyen történtek. A kiemelt jelentőségű tereken való részvétel egy fokozott és állandóan változó megismerést eredményezett. Az értelmezési keret is fokozatosan változott. A modellek, amelyeket megpróbáltam felrajzolni, szükségszerűen változtak, hasonlóan ahhoz a komplex kontextushoz is, amelyben a szubkulturális csoportok jelen voltak, s interpretálták önmagukat. Igy egy időintervallumon belül összeszedegetett képek montázsa az, amely rendelkezésemre áll, melynek sajátsága még az is, hogy a képek különböző megértési szinteken jutottak el hozzám. Az interjúk során igyekeztem elsajátítani a szubkultúra nyelvét, ennek interpretálásához egy részben már meglévő interszubjektív fogalomkészlet vált szükségessé. A szubkulturális csoport által használt szlengek jelentős része angolból átvett, a szövegekben keveredett a magyar nyelvi környezettel; gyakori a kettős fogalomhasználat. A megismerőtevékenység során az élményközeli és -távoli beszámolók, a saját szubjektív benyomásaim hatottak a dinamikusan változó értelmezésemre és annak kereteire. - Két kulturális tér - közös résztvevők £ A két kulturális tér, amely most bemutatásra kerül, néhány vonásában megegyezik. Elő>j« ször is a résztvevők köre közel azonos, azaz mind a két szubkulturális közegben megjelennek, részt vesznek. Másfelől a közös vonás az elektrozenéhez való kötődés, ahhoz _Üg valamiféle ideologikus módon kötődő fogyasztási minta és értékpreferencia követése, r-™ Elsőként az elektrozenéhez kapcsolódó paríyteret fogom szemléltetni. Az elektrozenei szcéna egy sokszínű kulturális tér, több kulturális törzset vonz magához, ennek csak egyike a hip-hop - amely utóbb kerül bemutatásra. A party és paríykultúra bemutatása során egy közel általános profilra koncentráltam, a specifikus vonásokra csak néhány helyen állt módomban kitérni.