Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

CSATLÓS JUDIT: A kopt egyházi zene hosszú története (Mohay Tamás interjúja Tóth Margittal)

Ezek a tónusok nem az európai skála tónusai. Hogy lehet mégis jellemezni ezt a tonalítást? Nem, de hogy milyen tónusok, nem foglalkoztam vele. Az 1970-es években Sárosi Bálint lemehetett Etiópiába. Megkértem, hogy hozzon templomi felvételeket. Bálint 44 tekercset hozott haza, ebből négy tekercs templomi, azt vázlatosan lejegyeztem, a Néprajzi Múzeumban megvan. Van képünk róla, hogy mi van azokon a szalagokon. Az etióp dallamok gyönyörű szép pentatonok, és oktávon túli, hangok vannak benne. Ez teljesen más, mint a kopt dallamok, amiből az következik, hogy ők az ő népzenéjüket használták a szövegeikre. Szabolcsi Bence úgy tanította, hogy a Mediterráneumban található pentatónia. Itt ugyan nem, viszont nagyon sok van délebbre Egyiptomban, a szudániaknál és az etiópoknál. És keleten: gyönyörű szépek azok a dallamok, amiket a kuvaiti tanítványom hozott, amikor a gyöngyhalászok énekelnek a tengernek, hogy adja ki a gyöngyöt. Hosszan, gyönyörűen, kemény, megmerevített torokkal, erősen, befolyásolva a tengert, hogy adja vissza a gyöngyöt. Ennek a liturgikus zenének zenei párhuzamát, vele rokon zenét lehet valahol találni? Nem kerestem, ilyenre nem volt időm. Az kellett volna, ha kaphattam volna egy ösztöndíjat Jeruzsálembe, és ott elmehettem volna többféle liturgiához, ezt-azt megkeresni, összehasonlítani. Tulajdonképpen ez egy teamnek lenne a munkája, nemcsak egy szóló szegény öreglánynak. Ezt az összehasonlítást egyszer valakinek meg kéne csinálni, nagyon nagy és szép munka volna. Mennyire lehet ezt időben visszakövetni? Amióta ők az ötödik században elváltak Rómától, azóta van külön pápájuk, a I 17. pápájuk a 111. Shenuda, aki most már több mint 30 éve regnál. Viszont ha a szöveghez azóta egyetlen hangot, egyetlen betűt sem tettek hozzá, akkor a zenéhez sem. Most viszont arabul kezdik énekelni az egészet, hogy a nép megértse. Voltam olyan szertartáson, ahol az olvasmányokat és a homíliát először arabul, aztán ugyanazt koptul énekelték el. A dallam is változott valamit. Ez az, ami izgat engem. Én arabul nem tudok, de a szótagszám biztos, hogy különbözik, hol hosszabb, hol rövidebb. Úgyhogy most van egy teljes felvételem, egy teljes liturgikus Bazil-mise, amit arabul énekelnek. Hogyha hazajöttem, és a Jóisten erőt ad, akkor a kettő összehasonlítását szeretném megcsinálni." A liturgikus nyelvet érti a közönséges kopt? Nem érti, ezért fordulnak most az arab nyelv felé. Nagyon érdekes, hogy amikor ők énekeltek, és én koptul írtam, akkor megbökte egyik klerikus a másikat: koptul írja! Ok arabul írják le, és az arab írás egészen más, más a klasszikus és más a beszélt nyelv.