Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

CSATLÓS JUDIT: A kopt egyházi zene hosszú története (Mohay Tamás interjúja Tóth Margittal)

Az érdeklődés csak most, a huszadik század második felében lett nagyon erős. Németországban Münsterben van egy ragyogó kopt nyelvészeti központ, ott tanul meg az ember igazán jól koptul. Cikkek, fordítások jelennek meg, nyelvészetileg ők nagyon jól állnak. De zenében nem, mert tudjuk, mit kér Bartók attól, aki lejegyez, hogy aki ezt csinálja, annak egyszerre kell nyelvésznek, történésznek, muzsikusnak lennie, és nagyon nagy türelmének kell lennie. Amikor Bartók az arab népzenével foglalkozott, akkor nem került kapcsolatba a koptokkal? 1932-ben Bartók ott járt a kairói arab zenei konferencián.

9 Takács Jenő vendége volt, aki most már 100 éves.

10 Ezen Ragheb úr is részt vett, hozott oda kórust meg kántort. Azt akarta, hogy Bartók dolgozzon vele, föl is kérte, leveleztek. Bartók viszont akkor már nagyon az Akadémia felé kacsintgatott, 1936-ban ment le a törökökhöz, akkor már másfelé tervezett kutatni. Ha belegondolok, Ragheb Moftah nagyon türelmes ember lehetett, 1928-ban már dolgozott hlewlandsmith-szel, és csak negyven év múlva érkezett oda az, akivel végül is megoldotta a dolgot. Igen, ő egyiptomi, ezt nem szabad elfelejteni; nekik teljesen más az időérzékük. Kéthárom évvel ezelőtt például még mondta, hogy igen, dolgozom a következő mise felvételein. Sajnos egy hangot nem adott ide belőle eddig. Margit teljesen alá volt neki rendelve? Ő volt a zenei osztály vezetője a Kopt Intézetben (Institute of Coptic Studies). Annak van művészeti osztálya, nyelvészeti osztálya és zenei osztálya, amely most le van zárva. Amikor a kopt klerikusok zenei vizsgája volt, akkor mentek hozzá énekelni. Ő kérte, mit énekeljenek, és aszerint adta meg a jegyet. O supervisor volt, nem ő tanított, csak a kántor. Eredetileg mezőgazdasággal foglalkozott, és Münchenben tanult az egyetemen. Említette, hogy a teljes lejegyzés készen volt már 1988-ban, és csak tíz évvel később jelent meg. Ők a szövegen egy kopt fiatalemberrel dolgoztak, aki jól tudott koptul, ügyes volt számítógépen, Ragheb úr az összes szöveget odaadta neki. Ő dolgozott, de nem mentette, úgyhogy amit végzett, az teljesen kárba veszett. Hogy ez igaz-e, nem igaz, nem tudom. Az amerikai egyetem nyomdájától eleinte több ajánlatot is kaptunk, de elfogadhatatlan feltételeket ajánlottak, úgyhogy álltunk a kiadással. Én egész idő alatt Ragheb úrtól nem kaptam egy fillért sem. A szövegnek a kotta alá írására kerestek valakit, de az nagyon komoly összeget kért. Azt mondta az öregúr, nem,