Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

CSATLÓS JUDIT: A kopt egyházi zene hosszú története (Mohay Tamás interjúja Tóth Margittal)

do- és mikor fejeződik be a -xa. Volt benne ritmusos eltérés - az angol iskola szerint, tisztességesen, gyönyörűen. Akkoriban az öregúrnak, Ragheb Moftahnak volt egy hajója a Níluson, és ők ott dolgoztak. Ó hangfelvételt még nem használt? Nem, semmit. A fülébe „dúdolta" a kántor, és ő úgy írta le hallás után. Csodálatos nagy munka volt, óriási. Emlékszem, egyszer befejeztem egy himnuszt; rettenetesen örültem, hogy kész vagyok ezzel is. Ez nekem megvan, mondja az öregúr! Akkor derült ki, hogy I 6 kötetben megvan az, amit velem leíratott, nemcsak ez, hanem még más dallamok is Newlandsmith leírásában. Ideadta a himnuszt. Tudni kell, hogy a pap éneke teljesen szabad, ott nincsen ritmikus jelzés. A közösség éneke viszont vagy kétnegyedes, vagy négynegyedes, meg lehet számolni az ütemszámokat. Akkor összehasonlítottam, megszámoltam, és mind a két dallam, az ötven éve hallás után leírt és az enyém pontosan 102 ütem volt. Akkor megnyugodtam, hogy lám, itt van egy fontos bizonyíték arra, hogy ez tényleg ugyanaz. Csak neki egy más kántor énekelte, aki az én kántoromnak volt a mestere. Akkor nem érezte úgy, hogy fölösleges, amit csinált? Evek óta dolgozott, és kiderült, hogy mindez tizenhat kötetben már megvan. Nem, mert Ragheb úr nem tudta kiadni! Nem volt szöveg benne, metronóm hiányzott belőle, nálam pedig pontosan megvan, hogy mikor gyorsít, mikor nem. Keleti zenét lehetetlen pontosan kiadni úgy, hogy ne lennének ott ezek az apró kis cifrázatok. Most Newlandsmith egész anyaga kéziratban a Library of Congressben van, de még nem jelent meg semmi belőle. Tulajdonképpen nem is adta ide az öregúr, csak megmutatta ezt az egy himnuszt. Azóta már megszereztük ennek a mikrofilmjét, és ha egyszer az Úristen még egy életet ad, vagy valaki összehasonlítja, akkor igazolni tudja, hogy ez igaz. Nagyon érdekes, hogy mikor Napóleon megszállta Egyiptomot, megjelent egy könyv, Description of Egypt, 12 nagy kötetben.

7 Akkor a párizsi Operaház igazgatóját, Villoteaut küldték le a zenét kutatni, aki nagyon tehetséges ember volt. Ö gyönyörűen leírja az arab skálákat, leírja a hangszereket, ez a mai napig használható, kitűnő.

8 Amit viszont ™ a koptokról ír, az lehetetlen zagyvalék. rs Nem értette? Nem. Iskolai zenei képzés szinte alig számon tartható, énekelnek együtt, de nem ismeri ki magát az ember. Azonkívül a kutató mellé kell valaki, aki szintén kopt, vele megy, és együtt vannak. Ahogy mellettem ott volt a Ragheb úr. Ezt nem mondta meg Villoteaunak senki. Pedig ha ő akkor segítséggel nekifog, az óriási dolog lett volna, mennyit tudnánk már most! o JN rs Hogyan vált Európában ismertté a kopt zene? 229