Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

CSATLÓS JUDIT: A kopt egyházi zene hosszú története (Mohay Tamás interjúja Tóth Margittal)

A rendezés, beszerzés, gyarapítás Margit dolga volt? Nem, a gyarapítás és beszerzés mind Mirritt Boutros Ghalyé volt, és az egyik kollégámé. Én soha nem szóltam és nem is szólhattam bele, hogy mit rendeljenek, mert ezek nagyon komoly pénzek voltak, dollárban. Aztán halálesetek miatt lassan az egész rám rakódott, a teljes raktári anyag, a vendégek teljes kiszolgálása. Hosszú ideig csak ketten voltunk. Láttam, hogy itt csak úgy lehet valahol valamit megtalálni, ha van teljes katalógus. Polcról polcra haladtam, úgyhogy egy teljes nagy szekrény, több mint húszezer cédula az én munkám. Most már talán komputerre tudják tenni, de akkor erről még szó sem volt. Mindez legalább hat nyelven és háromféle írással, igaz? Igen. Arabul, koptul, németül, angolul, franciául, olaszul kellett katalogizálni. Mindigeredeti nyelven írtam le a címet, és ha fordítani kellett, odaírtam angolul. Arabul nem tudtam leírni, mindig volt egy kollégám, akit kértem, hogy mondja meg azt is, hogy miről szól az arab könyv, mert azt az arab címek sosem árulják el. Ezen a könyvtáron keresztül a világon bárhol folyó koptkutatásokkal közvetlen kapcsolatba került, és naprakész ismeretei lehettek. Pontosan, minden a kezemben volt. Nemcsak nekem, hanem másnak is tudtam segíteni. Magyaroknak is, akik odajöttek. Margit kutatott is ebben a könyvtárban? Persze, voltak például szövegekkel kapcsolatos problémák, amiknek utána tudtam nézni. Nagyon sokat segített. Nagyon szerettem a könyvtárat, meg kell mondanom, hogy nem volt könnyű odahagyni. Oda olyan emberek jöttek, akik leültek, és dolgoztak. Semmit nem beszéltek, mindenki kapott egy teát, nagyon kellemes légkör volt. Sok kopt kutatót, akik most már Németországban és más helyeken vannak, ott ismerhettem meg személyesen. ci Térjünk vissza a lejegyzésre. Ahhoz a saját tapasztalathoz képest, ami itthoni népze- ^ nei lejegyzések során csiszolódott, mennyiben volt ez új vagy más? ís S Ez teljesen új anyag. Nem lehet ezt az egyházi zenét semmihez sem kötni. Az első »«3 század hatvanas éveiben Alexandriai Philón, aki zsidó ember volt, az első traktátusában g.

jg megírta, hogy az új vallás papjai a mi dallamainkat használják föl az anyagaikhoz. Csak treppen azt nem mondta meg, hogy ki az a mi? Lehet zsidó, hiszen Szent Márk Júdeából jött, lehet szír, lehet görög - nagyon erős volt a görög befolyás -, lehet bármilyen más, lehet eredeti népzene, és lehet igazi kopt, illetve igazi egyiptomi zene. Kákosy Lászlót kértem, hogy szóljon, ha talál a hieroglifákban zenére utaló feljegyzést, de tőle sem kaptam semmit. Miért? Mert a hangszeres ábrázolást látjuk meg a gesztusokat, ahogy énekel valaki: egy kezét vagy két kezét teszi a füléhez. A mai napig így énekelnek az 227