Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

CSATLÓS JUDIT: „Istennek tetsző cselekedetek." A faragás egy naiv művész életében

Az egyén szintje Magyar Lajos életútja 1913 decemberében született Pácsonyban ikertestvérével, aki a születést követően meghalt. O volt a legkisebb gyerek, a kilencedik, akit szülei már nem szívesen fogadtak, és ez tudatosult is Magyar Lajosban. A család „középbirtokosnak" számított, míg anyai ágon a szülők „nagybirtokosok" voltak. A szülők házasságát is a föld, a mennyasszonyi hozomány határozta meg. A család a szántó mellett rétet és erdőt birtokolt (ebből az anyai örökség 10-12 hold), ezt művelték egészen a 2. világháborúig. A család életmódjában központi szerepet játszott a föld, illetve az állatok. A szülők még törekedtek a birtok egyben tartására. Magyar Lajos édesapja a faluban lakó lánytestvérével „közösködött", de házassága után a hozományból kifizette annak részét. A későbbiekben is közös gazdálkodás folyt: a közös háztartáson belül a szülők és Magyar Lajos alkotott egy egységet, valamint a bátyja a feleségével, és az egyik nővére a férjével. Magyar Lajos a család földjén már hat-hét éves korától segített, később napszámba is eljárt. A sok munka mellett kevés ideje jutott a tanulásra, ennek ellenére elvégezte a hat osztályt. Amint a testvérei sorra külön gazdaságot alakítottak, Magyar Lajos egyedül maradt az idős szülőkkel, akikről halálukig gondoskodott. Utánuk ő örökölte a házat, míg a birtokot a testvéreivel elosztották. Azonban ez már nem volt nagy terület, mivel a nagyszülők halála után az anyai örökségként hozzájuk tartozó föld is felosztásra került. A testvérek közti földosztásban nagy szerepe volt a háború utáni gazdasági intézkedéseknek is, mivel a föld feldarabolásával elkerülték, hogy kuláknak minősítsék őket. A feleségével már csak öt holdon tudták folytatni a gazdálkodást, a termelőszövetkezet megalakulásával pedig ez is megszűnt. Magyar Lajos közel hat évig katonáskodott, mivel még a háború előtt behívták, majd a szolgálat letelte utáni évben a háború kitörése miatt újra besorozták. így a frontot is megjárta, kezdetben gyalogosként, majd átkerült a huszárokhoz hírvivőnek. Egy balesetet követően kórházba került, ahol először kezdett el rajzolni tábori levelezőlapokat, melyeket hamarosan pénzért árult bajtársainak. A háborút követő években házasodott meg ( 1946), és született meg két leánya ( 1947, I 953). A feleségével, Ilonka nénivel a szülői házat átépítették, ahol jelenleg is élnek. ^ A gyerekek megházasodásuk után Szombathelyre költöztek. Általában havonta látogatnak <N haza, az unokák pedig ennél ritkábban. Magyar Lajos ötvenévesen, szülei halála után váltotta ki a munkakönyvet, majd több helyen dolgozott, többnyire lakóhelyétől távol: az útjavítóknál, a szombathelyi bőrgyárban, majd három éven keresztül Balatonfűzfőn, végül Egerváron éjjeliőrként, ahol még g.ii nyugdíjazása után is alkalmazták két évig. ^rMár a nyugdíjazása utáni időben megpróbálkozott a faragással. Először főzőkanalat készített, majd egy kollégájának az ösztönzésére - aki elhozta a botját mutatóba - Magyar Lajos is elkezdett botot faragni. A sikert követően úgy gondolta, más szobrot is meg tud csinálni, így munkához látott. A faragás mellett foglalkozik zenéléssel és órák javításával is, bár a faragáshoz hasonlóan egyiket sem tanulta. Ezeket a tevékenységeket