Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

CSATLÓS JUDIT: „Istennek tetsző cselekedetek." A faragás egy naiv művész életében

CSATLÓS JUDIT „Istennek tetsző cselekedetek." A faragás egy naiv művész életében A tanulmány középpontjában egy naiv művész, Magyar Lajos tevékenysége áll. A kutatás során a szerző a fafaragó önértelmezésének meghatározó elemeit keresi, és megkísérel választ adni arra a kérdésre, hogy ebben milyen szerepet tölt be az alkotómunka. Ezt követően a faragó társadalmi kapcsolatainak megismerése a vizsgálat tárgya. Ennek megfelelően a küldetéstudattól elindulva kerül bemutatásra a világkép, az önértékelés és a művészi öntudat jellemzői és változásai. Amint a társadalom Magyar Lajost felruházta a művész szerepével, az idős fafaragó az addig csak „játéknak" tekintett elfoglaltságát „művészetté" avatta. Ezzel együtt megváltozott a helyi társadalomhoz fűződő kapcsolata is. A dolgozat második felében ennek értelmezésére tesz kísérletet a szerző. KO "

:-zO Te erepmunkámat 1998-ban kezdtem Pácsonyban, egy Vas megyei faluban.

1 Itt találkoztam Magyar Lajos fafaragóval, akit naiv művészként tartanak számon. Ismeretségünk elején felmerült bennem a kérdés, kit is nevezünk naiv művésznek, és Magyar Lajosra mennyiben illik ez a kategória. A kutatás első lépése a faragó portréjának elkészítése és ennek kapcsán a naiv művészet megismerése volt. Ez lehetővé tette a téma pontos meghatározását és a hipotézis felállítását. Eszerint Magyar Lajos faragáshoz való viszonya a társadalomból érkező reakciók hatására átalakult, felértékelődött, és elvezetett a művészi öntudat kialakulásához. A kutatás célja volt ennek a folyamatnak a feltárása, és ezen keresztül a különböző értékrendek egymáshoz való viszonyának és a naiv művész társadalomban betöltött szerepének vizsgálata. Már kezdetben nyilvánvalóvá vált, hogy az alkotás, faragás tényét nem esztétikai szempontból kell megközelíteni, hanem mint tevékenységi formát. A naiv művészet szorosan kötődik mind a helyi, mind a szélesebb értelemben vett társadalom jellemzői<N hez, valamint közvetve vagy közvetlenül az általa meghatározott keretekhez. Az alkotáÉ sok létrejötte során a formai és technikai feltételek mellett a faragó gondolkodásmódja, cj. világképe, értékrendje, szintén szerepet kapnak. Magyar Lajos ugyanazt az értékrendet sajátította el, mint annak a közösségnek a tagjai, ahol jelenleg is él. Ezt követően szembesült egy ettől eltérő értékrenddel, melyben tevékenysége felértékelődött. A társadalom szélesebb köre a művész szerepével ruházta fel, annak az intézményrendszernek a segítségével, amely a kiállításokon való részvételt, a velemi alkotótábor meglátogatását és a múzeumi vásárlásokat foglalta magában. Ezzel együtt járt az újságírók, a kutatók és más érdeklődők megjelenése. Ezt követően a falu hivatalos vezetése is elkezdte propagálni a helyi művész tevékenységét: hivatalos látogatókat visznek Magyar Lajoshoz, az óvodában egy állandó kiállítást rendeztek be a szobraiból, és alkalmanként megrendelés1 98 sel látják el.