Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)
Tabló - Antropológia és irodalom konferencia Biczó Gábor
A konferencián tárgyalt és az alábbiakban felvetett három fő téma az antropológia és az irodalom érintkezési pontjainak kurrens kérdései voltak. Az idegenség retorikája Az irodalmi szövegek a mindenkori kultúrák és emberi szándékok szerint retorizálódnak, olvasásuk, megértésük is ezen alakzatok mentén halad. A retorika intézménye az alkotás és a megértés folytonosságot biztosítja. Az irodalmi és antropológiai szövegnek az az esszenciális tartalmi közössége, hogy valójában mindkét szövegtípus a kulturális idegenség, a másság leképezésének eredeti esete. A szerzői intenciótól elvonatkoztatva nyilvánvaló kérdés az idegenség észlelésének és reprezentációjának, a nyugati kultúrában fellelhető évszázados alapsémáinak, valamint rövid távú divatos modelljeinek a hatása és a működése, illetve a mesterséges működtetése. A sztereotipizálás, a kulturális relativizmus vagy szuperioritás, az eurocentrizmus vagy a hierarchizálás a szövegek értékhorizontjának bevett perspektívái, melyek a szövegek hangnemét döntően befolyásolják. Az antropológiai szemlélet bizonyos irányzatai tehát ezeknek a megkövült struktúráknak a dekonstrukcióját hivatottak elvégezni. A konferencián a téma elemzésének jellegzetes példájaként hangzott el Dobos István Az idegenség retorikája az önéletrajzokban vagy Wilhelm Gábor Egzotikus szövegek értelmezése című előadása, mely a textualizáció nyelvelméleti összefüggéseit tárgyalta. A szöveg, esztétika, kompozíció Az irodalom az idegen kultúra megértésének komplex és esztétikai értelemben magasan kvalifikált esete. A kulturális élmény textualizálása önmagában esztétizálás. Az antropológiai írásról az elmúlt évtizedben intenzíven folytatott amerikai writing culture vita hazai recepciójára napjainkig sajnálatosan csak érintőlegesen került sor. A vita egyik fontos következménye, hogy az etnográfiai szöveg státusával szemben újabban feltételként megfogalmazott irodalmi igény számos, mindkét tárgyterület szempontjából létjogosult témát felvet. Egyrészt az irodalmi reprezentáció esztétizált formáit, mint például különféle műfajait, filológiáját, retorikáját, stílusát átveszi az antropológia. Ugyanakkor az útleírás, az útinapló, illetve az antropológiai beszámoló elemzése nemcsak a téma és a műfaji azonosság okán, hanem az értelmezői perspektíva szükségszerű közelítésének folyományaként közös szemléletmódot eredményezhet. Az irodalom számára az antropológia tehát tartalmi és módszertani értelemben, míg az antropológia számára az irodalom esztétikai, formai vonatkozásaiban válhat jelentőssé. A konferencián számos olyan kiváló előadás hangzott el, mely a szöveg kompozicionális jellemvonásait textuális és esztétikai szempontok szerint vizsgálta. Többek között Csillag Gábor írásbeliség, és rekontextualizáció - avagy az erdélyi jiddis mondák irodalommá tétele, Tóth Zsombor / 7. századi angol nyelvű Zrínyi Miklós életrajz mikroszkopikus vizsgálata vagy Petneki Áron Orientalizmus - mesés kelet szóban lefestve, képben leírva előadását érdemes ebből a szempontból megemlíteni.
