Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

Tabló - Szabó Árpád Töhötöm: Közösség és intézmény (Stratégiák a lónai hagyományos gazdálkodásban) Balogh Balázs

fenesi magyarok gyakori átszökését. Mindenképpen érdemes lett volna a történeti aspektust is legalább olyan részletgazdagon bemutatni, mint a metodikai hátteret. 7\ néprajz Kalotaszegen - Kalotaszeg a néprajzban fejezetben Szabó Árpád Töhötöm Kalotaszeget mint területi egységet munkahipotézisként fogja fel. Érthető módon nem vállalkozik a rövid szakirodalmi áttekintésen túl a területiség árnyalt vizsgálatára. „Meghatározására azért volt szükség, mert ez adja azt az Erdélynél kisebb régiót, amelynek kereteibe beilleszthető a lónai közösség..." Az ezután sorjázó alfejezetek, amelyekben Kalotaszeg gazdálkodásáról, Lóna társadalomvázlatáról és gazdaságának átfogó bemutatásáról van szó, tömören informatívak, és nagyban segítik a könyv valódi mondanivalójának, a lónai közösség és intézményei viszonyának megértését. A falu társadalmi helyzetének felvázolásában különösen jól kidolgozott a közigazgatási egység, az etnikai arányok és a vallási csoportok közötti összefüggés megvilágítása. A könyv második felében a lónai juhtartás korrekt, pontos leírása után érkezünk a mű „velejéhez", a faluközösség és intézményeinek elemzéséhez. A gazdatársaság, a társ üzemszerű működésének pontos megfigyelése, a segítségmunkák változatainak, a kölcsönös segítségnyújtás intézményének plasztikus leírása, a közösségen belüli jogok, kötelezettségek és funkciók szétválasztása és bemutatása a dolgozat legkimunkáltabb, legtöbb új eredményt felmutató része. Az elemzés igyekszik rámutatni a szűkebben „gazdaságiként" felfogható jelenségekben, struktúrákban és gazdasági magatartásban megmutatkozó egyéb mögöttes tartalmakra, mint az értékorientáció, társadalmi rang és presztízs kifejezésének lehetőségei. A juhmérés (tejmérés) háromnapos gazdasági aktusának részletgazdag fejezete az ünnepség folklór vonatkozású hátterét is felvillantja, melynek fontos elemei a termékenységvarázslás, a henderikázás, a rituális szokáscselekvések, a csujogatás, a táncmulatság stb. A könyv felépítéséből kicsit kilóg az utolsó nyúlfarknyi fejezet, melyben két mezőségi falu juhtartását ismerhetjük meg, egy-egy oldalra tömörítve. Ha a két - meglehetős esetlegességgel-választott példa bemutatása részletesebb, árnyaltabb lenne, akkor valószínűleg a következtetések levonása is bőségesebb tapasztalatokkal járt volna. Az összegzést a szakirodalom, húsz darab melléklet és húsz, jó szemmel kiválasztott fotó követi. A könyvet román és angol nyelvű kivonatok zárják. Tekintve a kötet friss, társadalom-központú szemléletét, bízvást ajánlható a szakma figyelmébe. Kár, hogy ^2 csak 300 példányban jelent meg.