Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

Tabló - Szabó Árpád Töhötöm: Közösség és intézmény (Stratégiák a lónai hagyományos gazdálkodásban) Balogh Balázs

BALOGH BALÁZS Szabó Árpád Töhötöm: Közösség és intézmény (Stratégiák a lónai hagyományos gazdálkodásban). Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság. 2002. 160 p. /Kriza-könyvek, 1 I./ 1999-ben útjára induló Kriza-könyvek immár I I. köteteként jelent meg a kalotaszegi Magyarlóna faluközösségének és intézményeinek elemzése. A dolgozat a lónai juhtartó gazdatársaság működésének vizsgálatán keresztül igyekszik kideríteni, hogy „megfelel-e a közösség által választott stratégia a gazdasági kihívásoknak". A jelenkori gazdálkodási mentalitás mennyire gyökerezik a hagyományban, illetve milyen egyéb, a gazdálkodást meghatározó tényezők alakítják a válaszadási módokat. A szerző - helyesen - a gazdaság rendszerének megismerését nem tekinti a kutatás önmagáért való, öncélú feladatának, értelmezését csak társadalmi vetületében, meghatározottságában tartja relevánsnak, más szóval célja, hogy a gazdaságelemzésnek el kell vezetnie a társadalomnak mint kontextusnak is a jobb megismeréséhez. A könyv terjedelméhez képest - a belső arányokat tekintve - rendhagyóan hosszú bevezető fejezetekben ismerhetjük meg a témaválasztás motivációit, a kutatás módszertanát, a terepmunka sajátosságait, továbbá - lassan közeledve a lónai juhtartáshoz - az erdélyi népi gazdálkodásról, a szűkebb kalotaszegi régióról, végül Magyarlóna bemutatásáról olvashatunk. A felsorolt fejezetek jól segítik a lónai gazdatársadalmat formáló tényezők mélyebb megismerését. A bőséges jegyzetapparátus és a szakirodalmi citátumok elméleti beágyazottságot bizonyítanak. Mégis kicsit iskolásnak, a „lecke" felmondásának tűnik egy-egy részlet, például Spradley és Bemard két oldalon keresztül taglalt felosztásai a terepmunka során alkalmazható gyűjtési módszerekről, a moderált részt vevő megfigyeléstől a félig strukturált interjúig. Az Erdély népi gazdálkodását dióhéjban bemutató fejezet némi hiányérzetet kelt a recenzensben. A rövid áttekintésben méltán kap nagy hangsúlyt a kollektivizálás hatása a lokális társadalomra, hiszen ezzel hozható összefüggésbe a paraszti hagyományos kultúra lavinaszerű felbomlása. Ám a 20. század ezenkívül is bővelkedett olyan törté- , nelmi súlyú eseményekben, amelyek máig érezhető módon befolyásolták a gazdálkodói magatartásformát. Az egyik legfontosabb, Lónát húsbavágóan érintő esemény az 1940- Ü 1944-es, kétszeres impériumváltás. 1940-ben Magyarlóna községtől délre futott a sztolnai útnál a „Laposon" az új országhatár, kettévágva a falu határát. Sokan papírokkal jártak át a határon megművelni a saját földjüket. A négy évig tartó „magyar világ" alatt jelentős modernizálás történt mind a földművelés, mind az állattartás területén (gazdatanfolyamok, nemesített vetőmagok, akciós apaállatok, eszközváltás stb.). Ugyanakkor határfaluként közvetlenül élhették meg a Dél-Erdélyben rekedt létai, tordaszentlászlói és