Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

KOVAI CECÍLIA: Az átokról. „Cigány beszéd" a gömbaljaiak között

vesz a cigány mindennapokban. Mamóka egyébként rossz véleménnyel van a cigánymagyar házasságról. Több tragikus történetet mesélt már, amelyeknek az volt a tanulsága, hogy „cigány maradjon cigánynál". A cigány asszonyok jelentős többsége szintén elutasítja a „fehér faszt". Ennek a Pisti fiúnak a szerepét mégis meg kell magyarázni valahogyan, ilyenkor előkerítenek neki egy távoli cigány őst, aki beleoltotta Pistibe a „cigány vért". így van ez minden magyarral, aki testközelbe kerül a cigányok mindennapi életével. Csitáékkal a kisegítő iskolába együtt járt egy magyar fiú, Laci. O bent lakik a faluban ugyanolyan körülmények között, mint a többi magyar. „Eleinte csúfoltuk, hát tudod, hogy paraszt, de aztán már nem. Olyan volt nekünk, mint egy cigány, van is benne, ha jól hiszem". Azt tudni kell, hogy Laci szőke, kék szemű, meglehetősen fehér bőrű fiú. Most éppen katona, de mikor hazajön, egyik első útja a cigánytelepre vezet, cigánylánynak udvarol, lejár a cigány srácokkal a pályára focizni, ugyanúgy részt vesz a magyar focisták megfélemlítésében, mint a „legdzsukerebb" cigány fiúk, és ugyanúgy használja a „cigány beszédet", ugyanúgy tud átkozódni, mint a gömbaljai cigányok. Laciról hallottam már, hogy félig cigány, hogy csak negyedig, hogy nem is tudják, ki és mikor, de egy cigány őst majdnem mindenki garantált neki. 0 maga így nyilatkozott erről: „Nem, nem vagyok cigány, mondjuk, ha azt vesszük, végül is az vagyok, valahonnan van bennem cigány vér. " Kinek „fog" az átka? Vannak Gömbalján asszonyok, akikre azt mondják, „fog az átkuk", és vannak olyanok, akiket nem tüntetnek ki ezzel a tulajdonsággal, mint például Csipást. Savanyúnak, Adélnak, Edinának és Renátának „veszélyes átkaik vannak", hallottam többször is. Hogy miért pont ezeknek az asszonyoknak olyan hatásos az átkuk? Először is nézzük meg mi a közös bennük! Renáta kivételével mindegyiküknek nagy családja van, 5-6-7 gyerek. „Rafinált" asszony hírében állnak, akik bármilyen körülmények között „ki tudják teremteni a kenyérre valót" a családjuknak. Ez inkább a nők feladata, mint a férfiaké, és az a szerep állandó versenyhelyzetet teremt az asszonyok között. A csigázás, gombázás, cseresznyézés, bengészés az otthon maradt anyák tevékenysége, reggelente együtt indulnak a nagy megmérettetésre, hogy eldőljön, most ki hozza haza a vödrét tele, félig vagy esetleg üresen az adott zsákmánnyal. A fent említett asszonyok általában mindig az élbolyban vannak e tevékenységekben. Csipás azonban ugyanígy, viszont őt ennek ellenére nem sorolják a kifejezetten kemény átkú asszonyok közé. Csipás hamar beijed a szőlősben, elég elsziszegni egy Ványa Pistit (a csősz), és ő már árkonbokron túl van. A cigányok gyakran űzik vele ezt a játékot, „mulyának" is tartják emiatt. Renáta, akinek az átkát erősnek tartják, egyáltalán nem vesz részt a gömbaljai cigányok effajta gazdasági életében, apja nem is venné jó néven, ha a gömbaljai cigányokkal csigát lesve csámborogna az útszélen. Viszont, ha kiereszti a hangját, zeng az egész cigánytelep, az iskolából is verekedés miatt rúgták ki. „jobb nem összeakaszkodni vele" tanácsolták nekem is. Ez a többi asszonyra is jellemző tulajdonság, verekedésben és a cigány beszédben sokakat legyőztek már, akár cigányról, akár „gádzsóról" volt szó, mint ahogy Savanyú