Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

NAGY TERÉZIA: Az underground zenei szubkultúra a mai nagyvárosban

kifejezések esetén sokszor helyzetfüggő, a közösen megélt eseményekre asszociál. A jelek befogadása kultúránkban itt és most történik, az átérzés és nem az értelmezés vált fontossá. A nonverbális kommunikáció és az információk többcsatornás fogadása természetessé vált. Az egyik ilyen nonverbális eszköz a graffiti, melynek esztétikai igényességgel kódolt jelei szimbolikus, hírnévszerző, jelhagyó, csoportkohéziós funkcióval bírnak (Nagy-Rácz 2001). A csoporttal való azonosulás az öltözködésben, gesztusnyelvben is megjelenik. Az öltözködés a szubkultúra mainstreamjét követi, a minőség prioritást élvez az árral szemben, sokszor a lehetőségek határán felül is. Viszont ezáltal kiválasztható, megvehető és hazavihető az identitás, jobb esetben az identitást kifejező szimbólum. A mozgáskultúrában jól elkülöníthetők a szubkulturális tevékenységekhez kötődő formák: a breaktánc, a görkorcsolyázás és gördeszkázás, a BMX, a snowboard, a snakeboard, a roller, valamint a jojó és a a footbag,

15 azaz elsősorban az extrém sportoknak minősített tevékenységek. Ezeknek külön-külön is kis csoportokat integráló szerepük van, olyan csoportokat integrálnak, amelyek ezeken a tevékenységeken keresztül kapcsolódnak a globális szubkultúra vérkeringésébe, versenyek és mintakövetési gyakorlat formájában (Nagy 2001). Az alkohol és drogfogyasztási szokások vizsgálata szorosan összefügg a csoport életfilozófiáinak megismerésével. A tágabb értelemben vett tudatmódosító technikák a világ és valóság megismerésére és átélésére irányulnak. A liminális tereken ezek a technikák mintegy legalizáltak a szubkulturális minta által. A marihuána, a hallucinogének és stimulánsok, valamint a „legális" herbadrogok használata elfogadott és preferált, különösen mint élményszerző vagy azt katalizáló eszköz. Az átélés és beavatottság egymástól el nem különülő fogalmak e szubkulturális térben, s ennek mentén lehet értelmezni az egyén szubkulturális karrierjét is. Az egyének presztízse a kulturális tudás elsajátítása mentén alakul a csoportokon belül, a csoportok számára létezik néhány preferált érték vagy tevékenység, melynek mentén a presztízs meghatározható. A szubkulturális karrier a domináns kultúra értékeitől való elhatárolódás mentén egy közösségben való integrálódásban jelenik meg: a valamivel való azonosulás és az abból való kitűnés egyszerre hat az egyénre. A szubkulturális térben a fiúk karrierlehetőségei jobbak, a lányok a periférián állnak, mert a csoporton belül kételkednek abban, hogy a kulturális tudást képesek elsajátítani. A csoporton beiül a liminalitás közösségi szelleme uralkodik, a csoportok között pedig a rivalizálás. A szubkultúra - domináns kultúra in- _• terakciós viszonyában azonban az underground elektrozenéhez kapcsolódó csoportok ^ egységesebben (szükség esetén összefogásban) jelennek meg. £ ÍN S Globális szubkultúra, szubkultúra vagy ellenkultúra §4A szubkultúrák a domináns kultúrán belül, értékek köré szerveződnek, s annak mentén alakítanak ki kulturális mintákat, amely eltérő lehet a többségétől. Maga az érték a többségi kultúra sajátja is, csak itt kap különös jelentőséget. Ezzel szemben az ellenkultúrák más értékrendszert kínálnak, és dominanciára törekednek. Előállt egy olyan posztmodern alakzat, mely természeténél fogva ötvözi a szub- és ellenkultúra jellegzetességeit, szembeszáll az önpusztítással, a technokráciával, annak 267