Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

CSÁSZI LAJOS: Viselet és identitás. A finnugor néprajzi muzeológia lehetőségei Finnországban (Wilhelm Gábor interjúja Lehtinen Ildikóval)

van: egy az egyetemes néprajzi anyag gondozására, egy pedig - ez vagyok én - a finnugor gyűjtemény kezelésére. Ezenkívül csak átmenetileg dolgoznak egyéb munkatársak. Finnországban ugyanis az a szokás, hogy az egyetemisták már önfenntartók, dolgoznak valahol. 2001 őszén a múzeumba új igazgató került, Eija-Maija Kotilainen. Úgy véljük, hogy a múzeumnak igenis szüksége van állandó kiállításra is, így a kiállítótermek egy részében állandó anyagot tudunk bemutatni. Ez még a jövő terve. Mi történt az európai anyaggal? Ez átkerült az új múzeumba, vagy ott maradt a Nemzeti Múzeum épületében? Egyáltalán milyen ilyen jellegű gyűjtemény jött létre? Minden átkerült a Kultúrák Múzeumába. Csak a finn és a lapp gyűjtemények, azaz a hazai, finnországi tárgyak maradtak a régi helyükön. A svéd, a norvég és az észt, lett, litván, azaz a balti gyűjtemény szintén az új múzeumban kapott helyet. Azért érdekes ez a tendencia, mivel több nagyobb európai néprajzi múzeumban (például Berlinben, Párizsban) éppen az európait válogatták ki az összes többi közül, és helyezték önálló múzeumba. A finnországi helyzet elég sajátos. A finn néprajz alapjában finn, lapp és finnugor néprajzot jelentett nagyon hosszú ideig. Jelenlegváltozóban van ez is. Én nemcsak finnugor népekkel, hanem finnugor tudománytörténettel is foglalkozom. Ilyen szempontból időnként nehéz egyeztetni az egyetemes néprajzi gyűjteményekkel. A finnországi finnugor gyűjtemények tudatos, tervezett, következetes gyűjtések, kutatások eredményeképp jöttek létre. Az egyetemes anyag ezzel szemben sokkal véletlenszerűbb körülmények között alakult ki, magángyűjtők, misszionáriusok stb. gyűjtései által. A finnugor anyag gyűjtése szisztematikus volt, minden népet érintett, és az életmód valamennyi területét átfogta a gyűjtögetéstől a díszítőművészetig. Ez az anyag kicsit más alapelv szerint jött létre. Nemcsak arról szól, hogy kicsit hozzáteszek innen, veszek valamennyit onnan. A finn kutatók által folytatott gyűjtés a finnugor népek körében 1927-ig, a kollektivizálásig és a Sztálin-féle tisztogatásig tartott, és folyamatos volt. A nagy kutatók ráadásul teljesen módszeresen dolgoztak. Mekkora ez a gyűjtemény most? A finnugor anyag jelenleg körülbelül 22 ezer műtárgyat tartalmaz. Az egyetemes anyag másfélszer ekkora. Ebben az új gyűjtések a dominánsak, ezek az utóbbi tíz évben jöttek be a múzeumba. Például Afrikából, Vietnamból és Mexikóból. A régebbi anyag főképp az arabista G. A. Wallin, az etnológus Edward Westermarck, Gunnar Landtman és Rafael Karsten gyűjtései nyomán jött létre. Mennyire ment zökkenőmentesen a két múzeum szétválasztása? A látogatók állandóan keresik a finnugor anyagot a Finn Nemzeti Múzeumban. Számukra a finn gyűjteményekhez tartoznak ezek a tárgyak. A vendégkönyvben szinte