Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

CSÁSZI LAJOS: Viselet és identitás. A finnugor néprajzi muzeológia lehetőségei Finnországban (Wilhelm Gábor interjúja Lehtinen Ildikóval)

van: egy az egyetemes néprajzi anyag gondozására, egy pedig - ez vagyok én - a finn­ugor gyűjtemény kezelésére. Ezenkívül csak átmenetileg dolgoznak egyéb munkatársak. Finnországban ugyanis az a szokás, hogy az egyetemisták már önfenntartók, dolgoz­nak valahol. 2001 őszén a múzeumba új igazgató került, Eija-Maija Kotilainen. Úgy véljük, hogy a múzeumnak igenis szüksége van állandó kiállításra is, így a kiállítótermek egy részé­ben állandó anyagot tudunk bemutatni. Ez még a jövő terve. Mi történt az európai anyaggal? Ez átkerült az új múzeumba, vagy ott maradt a Nemzeti Múzeum épületében? Egyáltalán milyen ilyen jellegű gyűjtemény jött létre? Minden átkerült a Kultúrák Múzeumába. Csak a finn és a lapp gyűjtemények, azaz a hazai, finnországi tárgyak maradtak a régi helyükön. A svéd, a norvég és az észt, lett, litván, azaz a balti gyűjtemény szintén az új múzeumban kapott helyet. Azért érdekes ez a tendencia, mivel több nagyobb európai néprajzi múzeumban (pél­dául Berlinben, Párizsban) éppen az európait válogatták ki az összes többi közül, és he­lyezték önálló múzeumba. A finnországi helyzet elég sajátos. A finn néprajz alapjában finn, lapp és finnugor néprajzot jelentett nagyon hosszú ideig. Jelenlegváltozóban van ez is. Én nemcsak finn­ugor népekkel, hanem finnugor tudománytörténettel is foglalkozom. Ilyen szempont­ból időnként nehéz egyeztetni az egyetemes néprajzi gyűjteményekkel. A finnországi finnugor gyűjtemények tudatos, tervezett, következetes gyűjtések, kutatások eredmé­nyeképp jöttek létre. Az egyetemes anyag ezzel szemben sokkal véletlenszerűbb körül­mények között alakult ki, magángyűjtők, misszionáriusok stb. gyűjtései által. A finn­ugor anyag gyűjtése szisztematikus volt, minden népet érintett, és az életmód vala­mennyi területét átfogta a gyűjtögetéstől a díszítőművészetig. Ez az anyag kicsit más alapelv szerint jött létre. Nemcsak arról szól, hogy kicsit hozzáteszek innen, veszek valamennyit onnan. A finn kutatók által folytatott gyűjtés a finnugor népek körében 1927-ig, a kollektivizálásig és a Sztálin-féle tisztogatásig tartott, és folyamatos volt. A nagy kutatók ráadásul teljesen módszeresen dolgoztak. Mekkora ez a gyűjtemény most? A finnugor anyag jelenleg körülbelül 22 ezer műtárgyat tartalmaz. Az egyetemes anyag másfélszer ekkora. Ebben az új gyűjtések a dominánsak, ezek az utóbbi tíz évben jöttek be a múzeumba. Például Afrikából, Vietnamból és Mexikóból. A régebbi anyag főképp az arabista G. A. Wallin, az etnológus Edward Westermarck, Gunnar Landtman és Rafael Karsten gyűjtései nyomán jött létre. Mennyire ment zökkenőmentesen a két múzeum szétválasztása? A látogatók állandóan keresik a finnugor anyagot a Finn Nemzeti Múzeumban. Szá­mukra a finn gyűjteményekhez tartoznak ezek a tárgyak. A vendégkönyvben szinte

Next

/
Thumbnails
Contents