Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

BENDA GYULA: Patrónusok vagy komák - a keresztszülői kapcsolathálók Keszthelyen 1740-1849

gányság kérdését. Mi is megvizsgáltuk, hogy a cigány családoknál kik a keresztszülők, illetve a keszthelyi cigányokat választják-e más családok komának. Keszthelyen a 18. század közepén bizonyíthatóan él néhány tartósan letelepedett cigány család. Az I 770. évi részletes megyei adóösszeírás szerint kovácsmesterségből élnek, illetve muzsikusok (némelyik mindkét kenyérkeresetet űzi). A források beilleszkedettnek mutatják őket, de erős migráció jellemző rájuk. A 18. század közepén igen gyakori, hogy a nemesi birtokos, tisztviselő réteg tartja keresztvíz alá a helybeli cigányok gyerekeit. I 759-ben Hegedűs Borbálának keresztszülei Vécsey Miklós báró és anyja, Festetics Judit. Farkas György uradalmi provisor kétszer is keresztapa. A legtöbb keresztszülői pár egyetlen alkalommal fordul elő, azaz más, nem cigány családoknál sem bukkan fel. A helyi iparosok ekkor alig fordulnak elő: Baro István cigánykovács Judit leányát 1 764-ben Kovács György lakatos és felesége, Bakos Erzsébet tartotta keresztvíz alá, az Árvái család Krisztina leányának I 768-ban kovács a keresztapja. Ezekben az esetekben az azonos mesterség szolidaritása is feltételezhető. A I 9. század végére a helybeli cigány családok jelentősen kicserélődnek. Megjelenik és tartósan Keszthelyen él a Ruha, a Jónás, a Baronyai, a Boros család. A polgárvárosi részen a Pál utcában házuk van, az adójegyzékek szerint egy-egy lovat is tartanak. Leginkább fuvarosként biztosíthatták megélhetésüket. Ezen családoknál a keresztszülők összetétele már alig tér el a mezővárosi, polgárvárosi társadalom egészétől. Egyes esetekben tartósabb kapcsolatot is feltételezhetünk, amikor több alkalommal is ugyanaz a házaspár jelenik meg komaként, de igazán kialakult kötődések, mint más családoknál, nem figyelhetők meg. Erős a lokális (esetleg szomszédsági) kapcsolódás is. Például az 1820-as években az Árvái család a Pál utcában lakik, szomszédjai Makkai Mihály uradalmi vadász, valamint Horváth Pál árendás fogadós, akik egy-egy gyerekének feleségükkel keresztszülei. Egy-egy alkalommal polgárvárosi beköltözött jobbágycsaládok is komák. (Esetükben, látni fogjuk, még kölcsönösség is előfordul.) Mindezek az adatok a helyben lakó családok valamilyen integrálódását mutatják.

35 A letelepült cigányok közül két család, Ruha Márton és felesége, Görcs Éva, valamint Jónás Ferenc és György az I 800-as évektől több alkalommal keresztszülőként is felbukkan. A polgárvárosi részen lakó Ruha Márton egyrészt egy-egy cseléd házaspárnál, illetve ismeretlen, rövid ideig helyben maradó családnál koma. Viszont két jobbágytelken gazdálkodó házaspárnál, a bevándorolt Szegedi Györgynél, s a helybeli családból származó Bálás Ferencnél több, illetve valamennyi gyereknél a Ruha házaspár a keresztszülő. A Szegedi családdal a kapcsolat részben kölcsönös: 18 12-ben és 1818-ban Görcs János gyerekeit Szegedi György, illetve leánya, Szegedi Katalin tartja keresztvíz alá. A Jónás család tagjai két esetben törvénytelen gyerekek keresztszülei, másrészt hasonlóan jobbágy, illetve uradalmi cseléd házaspárok kérik fel őket alkalmilag. Ezek a példák is egy lokális és részben társadalmi integráltságra mutatnak a tartósan helyben lakó cigányoknál. Visszatérve azokhoz az esetekhez, ahol nem az alapvető tendencia figyelhető meg, rá kell arra is mutatni, hogy sok olyan születés, keresztelés jön elő, amikor a házaspárról semmit sem tudunk, egy-két évig élhetett a településen. Társadalmi kapcsolataik is hasonló mobil elemekre korlátozódhattak. Egy jó része a keresztszülőknek ebből a számunkra ismeretlen, egyelőre megközelíthetetlen, mozgásban levő társadalmi masszából kerül ki. Ha más oldalról közelítjük meg a kérdést, és a Keszthelyen házasságot kötötteknél