Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

BENDA GYULA: Patrónusok vagy komák - a keresztszülői kapcsolathálók Keszthelyen 1740-1849

meg). Kapcsolati körük egyértelműen a hozzá hasonló társadalmi csoporthoz, azaz az uradalommal valamilyen bérleti viszonyban lévő emberekhez kötik. Bene Ferenc kocsmáros négy első gyerekénél keresztszülők, Pach Ferenc szappanos két gyerekét ők tartják keresztvíz alá. Vaisz János, Bori Antal hajókészítőnél is ők a komák (ez utóbbi is olasz származású). Máskor egy-egy bevándorolt iparosnál kérik fel keresztszülőnek a házaspárt, a legtöbbször olyan családok, ahol a keresztszülőket leginkább az uradalomhoz köthető személyek közül választják. Végül erős személyi kapcsolat fűzhette a házaspárt Holczhammer Imre üvegeshez és feleségéhez, Szlovák Borbálához, valamennyi gyermeküknél ők a komák. Fontana Ferenc halála után felesége fiával, illetve a két gyerek együtt is vállalt keresztszülőséget. Kovács (Kovacsics) András csizmadia 1771 -ben nősült be és telepedett le Keszthelyen. 1 773-tól szomszédja, Mód Lőrinc három legfiatalabb gyerekének lett keresztapja. (Mód Lőrinc tősgyökeres keszthelyi, gazdálkodó.) A családdal a kapcsolat szoros, az I 778ban házasságot kötő Mód Katalin gyermekeinél is a házaspár szerepel keresztszülőként, sőt Kovács András halála után az özvegy új férjével, a szintén csizmadia Szabó Jánossal továbbra is keresztanya marad. A Kovács házaspár más szomszédnál is keresztszülő, Gersl Jakab bevándorolt varga egyik gyerekét tartja keresztvíz alá (Gersl Jakab felesége helybeli, Kovács András feleségével azonos helyzetű gazdacsalád leánya). Emellett két másik, szőlőbirtokos családnál is keresztszülők, itt a választást indokolni nem tudjuk. A házaspár gyermekeit azonban nem ebből a körből származó házaspárok kereszteltetik meg, hanem a népszerű Adler (Sas) Jakab fazekas és Paár István mészáros. Nemes Egyed Antal csizmadia keszthelyi születésű, itt nősült I 822-ben. Igen különböző házaspárok egy-egy gyerekénél szerepel feleségével keresztszülőként, ezek többnyire szőlőművelők, sőt már kinn élnek a szőlőhegyen. Egy házaspárral azonban szorosabb kapcsolatban lehettek, ugyanis Tóth József és Petlenszki Anna valamennyi gyermekénél ők a felkért komák. Ez utóbbi házaspárnál már a házasságnál Egyed János, Antal testvére volt az egyik vőfély, azaz tanú. Az Egyed család esetében látható az az igen elterjedt kapcsolatháló, hogy a városban lakó iparos szőlőhegyi családoknál keresztszülő. Néha feltételezhető, hogy szőlőbirtokaik lehettek határosak vagy közeliek, esetleg munkakapcsolat volt köztük: a szőlőművelésből élő család gondozhatta a városi ember szőlejét. Mindenesetre igen gyakori az ilyen típusú komasági kapcsolat, tartalmára vonatkozóan azonban csak feltevést fogalmazhattunk meg. A fenti példákban előjön a szomszédság mint lehetséges keresztszülő. Ennek a problémának rendszeres vizsgálata igen munka- és időigényes, de számos példát találunk rá, mintegy kiegészíti a népszerű keresztszülő választását.

30 Hasonlóan színezi a választást a foglalkozás azonossága. Foglalkozásról csak az iparosoknál beszélhetünk e korban (a mezőgazdaságban az úrbéres helyzet, a rendi jogállás volt a meghatározó). Megnéztük a csizmadiáknál, hogy mennyire gyakori az, hogy a keresztszülők is csizmadiák. Azt állapíthatjuk meg, hogy nem meghatározó. Egy-egy esetben találhatunk azonos mesterségű keresztapát, de nem erős a mesterségi kötődés. Ez általánosítható is.

31 Végezetül számos esetben találunk egyes családok között kiemelt, esetleg öröklődő kapcsolatot. Mind a szomszédság, mind a foglalkozási kötődés, mind pedig a családi kapcsolat azonban a vizsgált időszakban egyedibb és ritkább. Elemzésünk azt mutatta, hogy a keresztszülők egy jelentős csoportja esetében nem egyenrangú viszonyt kell feltételeznünk, hanem inkább patrónus-kliens kapcsolatot. Azt