Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

BENDA GYULA: Patrónusok vagy komák - a keresztszülői kapcsolathálók Keszthelyen 1740-1849

özvegye már első házasságában ís gyakran volt keresztanya jurák Mátyással is gyakran az. Halála után a szűcsmester még kétszer házasodik, de az újabb feleségek egyáltalán nem népszerűek. A társadalmi pozíció, amit a széles körű keresztszülői kapcsolatháló biztosít, örökölhető, de elveszthető is. Párezer Flórián ruhafestő és felesége, Ulbrich Mária az I 780-as években költözik Keszthelyre, 1817. évi haláláig gyakran hívják őket keresztelni (80 eset). I 793-ban Keszthelyen született fia, aki szintén a Flórián névre hallgat, 1820-tól folytatja apja mesterségét. Feleséget Raath Katalin személyében máshonnan hozott, annak 1838. évi haláláig a fiatalabb párt is gyakran hívták keresztelőre. A feleség halálával azonban megszakad szerepvállalása, valószínűleg nem köt újabb házasságot, hanem özvegyként él a városban. Itt a fiú megörökölte vagy folytatja az apa népszerűségét. Valószínűleg bizonyos esetekben az egész családi pozíció megöröklésének része a keresztszülői szerep kontinuitása. Holczhammer György üvegesmester az I 760-as évek végén tűnik fel a városban.

28 Felesége Hoffstetter Borbála, Hoffstetter Kristóf építőmester, kőműves-pallér leánya. Az após gyakran keresztapa, a vagyonos vő is. Korai halála (I 78 I. október 20.) után felesége férjhez megy Saitter János üvegeshez, majd pedig az I 790-es évektől Imre fia folytatja a mesterséget és veszi át a társadalmi szerepet; halála után pedig özvegye és gyermekei is népszerű keresztszülők maradnak. A relációs pozíciót azonban el is lehet veszteni. Ennek szép példája Puli János vaskereskedő és családja. Puli János az I 780-as években költözött Keszthelyre feleségével. Első felesége hamarosan meghalt, Puli János másodszorra Sulinger Katalint vette nőül, egy keszthelyi mészáros leányát. Igen népszerű pár volt a város legvagyonosabb családjai közé tartozó vaskereskedő és felesége egészen az 1810-es évekig. Ekkor a családban „szabálytalan" dolgok játszódtak le: György fiának házasságon kívül születik gyermeke, mert apja megakadályozta házasságát. A fiú később elveszi gyermeke anyját, de fiatalon meghal, s özvegyével az apa csúnya perbe keveredik-az öreg Puli gyámság alá akarja helyeztetni menyét.

29 Az egyik Puli leány házasságon kívül szül gyermeket, s nem megy férjhez. A harmadik gyerek, ifjabb János előbb katonáskodhat (obsitosként személye után adómentes), majd pedig apja mellett dolgozik. Feleséget a városon kívülről hoz, de az ifjú pár semmit sem örököl az apa korábbi pozíciójából - nemigen hívják keresztszülőnek, sőt, az ő gyerekeiket rendre apja és nővére tartja keresztvíz alá, ami pedig nem volt szokásban. A család kapcsolatrendszere beszűkült. Mivel vagyoni helyzetük nem változott, ezt leginkább a deviáns családi élet magyarázhatja. Természetesen a vagyonvesztés szintén hasonló következményekkel járt, s gyakran mintha az öregedéssel is megritkulna a kapcsolatháló keresztkomasági rendszere. Mivel számos pár igen magas életkorban is keresett keresztszülő maradt, itt inkább a fizikai állapot romlását, az aktivitás gyengülését feltételezhetjük, nem pedig valamilyen az életkorra vonatkozó norma. Az ismertetett példákban is további olyan események bukkantak fel, amelyek befolyásolták a keresztszülői népszerűséget: megözvegyülés, új házasság. Néhány további keresztszülői hálózat bemutatásával árnyalhatjuk az eddigieket, s a szomszédság, családi kapcsolat befolyására is rámutathatunk. Fontana Ferenc és felesége, Holczer Magdolna, bár nem került be a kiemeltek közé, gyakrabban volt keresztszülő. Fontana Ferenc kereskedő (boltos) volt (meghalt I 805-ben), olasz eredetű, családja vándorkereskedőként (bális) került Keszthelyre. Felesége nem helybeli (ő I 81 6-ban halt