Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

BENDA GYULA: Patrónusok vagy komák - a keresztszülői kapcsolathálók Keszthelyen 1740-1849

felbukkan. Az esküdtek között is vannak népszerű komák: a már említett Buchperger Fülöp az I 830-as években városi esküdt, s mintha ez a pozíció még növelné is keresztgyerekei számát. Viszont az összefüggés nem kötelező és reciprok. Vannak tartósan a tanácsban levő esküdtek és bírák is, akiket alig kértek fel keresztszülőnek. Vajda Antal fazekas több éven át volt bíró, de keresztapaként nem bukkan fel. Széles körű keresztszülői kapcsolattal rendelkező iparosok néha viszont semmilyen városi politikai szerepet nem játszottak. Feltehető az a kérdés is, hogy a népszerű keresztszülők vajon inkább gyermektelen házaspárok voltak, vagy pedig maguk is családosok. Az előbbi esetben a kölcsönösség kérdése fel sem merülhet, de talán éppen a gyermektelenség, az örökös hiánya magyarázhatja a keresztszülői szerepvállalást. A keresztszülők közt nem nagyobb a meddő házaspárok aránya, mint a teljes népességben, a gyerekszám vagy örökösök száma tekintetében nem képeznek eltérő sokaságot, hanem azonosnak ítélhetők a teljes városi népességgel. A népszerű keresztszülők esetében egy relációs társadalmi pozícióról beszélhetünk, ennek megszerzése igen összetett okokra vezethető vissza, jelentős részben mérhetetlen jelenségekre, illetve olyan egyedi jellemzőkre, amelyeket források hiányában vizsgálni sem tudunk. Ezek közül néhány elemre megkísérlünk itt utalni. A magyar rendi társadalom ismeretéből kiindulva megnézhetjük a nemesi státust, de legfeljebb néhány esetben feltételezhető, hogy ez játszott kitüntetett szerepet.

26 A 18. század közepén még lakott Keszthelyen néhány birtokos- és megyei hivatalt viselő család, majd a Festeticsek politikája következtében elköltöztek. A későbbiekben a nemesek kézművesként, gazdálkodóként vagy uradalmi tisztviselőként e foglalkozási közegbe, társadalmi csoportba illeszkedtek be. Egy-egy családtörténet valamit megsejtethet abból a komplexitásból, amit egzakt módon leírni nem tudunk, de összefoglalóan informális presztízsként foghatunk fel. Takács Ferenc nemes kalaposmester és felesége, Trunczer Katalin az I 750-es évektől élt Keszthelyen, nemességét csak későn igazolta, tehát két évtizedig közönséges lakosként adózott. A házaspárnak összesen 140 közös keresztgyereke volt, a feleség még további 20 alkalommal volt keresztanya. Anna leányukat Paár István mészáros vette feleségül, a fiatal pár sokat megörökölt a kalaposmester pozíciójából, ők vették át a keszthelyi házat is. József fiuk tanult, a gimnázium után a pozsonyi papneveldébe került, majd pedig Festetics György fia mellé vette tanítónak. Később Péteri Takács Józsefként ismert író, a dunántúli irodalmi élet egyik szervezője lett.

27 A nők egyéniségének, presztízsének szerepe valószínűleg igen nagy befolyással van a kiválasztódásra. Ezzel azonban olyan ponthoz érkezünk, amikor forrásaink alapján továbblépni nem tudunk. A nők személyisége ismeretlen marad, csak feltételezhetjük a fontosságát. Az egyik követhető elem, hogy az asszonyok láthatóan továbbviszik szerepüket a második házasságba, sőt özvegyasszonyként gyerekeikkel is. Erre az egyik jó példa a már emlegetett Foltner Terézia, aki I 807-ben kötött házasságot Schröder József pékkel. Mindketten frissen érkeztek a városba, mégis azonnal hívják őket keresztszülőknek. A férj halála után Buchperger Fülöp pékmester veszi el az özvegyet, s együtt válnak a legnépszerűbb keresztszülői párrá. A férj 1839-ben meghal, Fülöp fia azonban anyjával továbbra is gyakran hívott keresztszülővé válik. Ellenpéldaként Jurák Mátyás esetét hozhatjuk fel. Felesége, Reichhuberin Annamária, Soffka Márton nemes szűcsmester