Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

ÖSTÖR ÁKOS: Az etnográfus tudása. Terepmunka kamerával és jegyzetfüzettel Nyugat-Bengálban

de ugyanazokat a fogalmakat és gyakorlatokat foglalják magukban, amelyeket korábban már említettem. A felszínen ezek a kapcsolatok kétirányúak és kölcsönösek, de nem elszigeteltek, és nem lehet őket egy kalap alá venni csupán azért, hogy rendszert alkossanak. Ezek olyan közvetített kapcsolatok, amelyek sok irányban elágazva újabb és újabb kétirányú kapcsolatokat hoznak létre. így tehát a bazár rendszerének felszíne alatt háromszintű kapcsolati háló húzódik meg, s itt válik fontossá egy harmadik fontos fogalom: az a közvetítő aspektus, amelynek segítségével új kapcsolat jön létre egy újabb irányban. Lehetséges, hogy csak két személyről van szó, akik közül az egyik magasabb szintű közvetítő, mint a másik, ugyanakkor a cserekapcsolatot bármelyikük újabb kapcsolatra válthatja be: az arotdar egy másik, nagyobb kereskedő felé, aki máshol működik, a paikar pedig a háztartási fogyasztásban működő vásárló (khoddar) felé. A bazár határain túl, a kormányhoz fűződő kapcsolat síkján a kereskedőnek tisztségviselőkkel kell tárgyalnia, akik az ellenőrzött javak kereskedelmét közvetítik. Ezek a strukturális viszonyok két, három vagy akár több személyt is bevonhatnak: még a kétpólusú kapcsolatokban is a közvetítő az egyik kategória. A közvetítő kategória annak képességét jelzi, hogy a személy kapcsolatokat és csereakciókat kezdeményezzen és bonyolítson le különböző irányokban és a mindent átszövő hierarchiák különféle szintjein. Maga a közvetítők struktúrája antropológiai konstrukció, amely a bazár élő realitása után jött létre. De az ezzel társított értékek ugyanakkor belsőleg létező kategóriák, amelyek eszmetársításai a tisztelet, a képesség és a hatalom. Az általunk felvázolt kapcsolatfajták emberek és nem dolgok között állnak fönn. Az emberek egymásra támaszkodnak, és a közvetítésben magasabb szinten állók képesek az idő, a készletek, a hitel és más kapcsolatok manipulálására oly módon, hogy tevékenységükbe több személyt vonjanak be. Az ilyen képesség vagy hatalom (karma khamata, karma sakti) tiszteletet gerjeszt (sanman). A hatalom és a képesség más emberek lépéseinek irányítására vonatkozik a bazár kategória- és gyakorlatrendszerében, s ez potenciálisan más kapcsolati területekre is behatolást jelent. Az eddigiekben megvitatott kategóriák egy belső tudásrendszer felé mutatnak, amelyben összekapcsolódik jelentés, gyakorlat és érték. Erre gondolnak a kereskedők, amikor a bajarere bhabról (a bazár eszméjéről vagy gondolatáról) beszélnek. A bazár mint gondolatrendszer az üzlet, a képesség, a hatalom és ennél is több gondolat minőségi aspektusa - személyeket és gyakorlatokat összekapcsoló jelentés- és értékrendszer. Az egész egységet a bhabbal kapcsolatos fogalmakkal jelölik: a bazár buddhija (intelligenciája), biddhaja (tudása) és gunja (minősége). A fordítások elnagyoltak, de így is világosan jeleznek egy implicit tudásrendet: a bazárban működő emberek tudnak valamit, aminek a folyamata és szerkezete az adott kontextusban értékként, minőségként és jelentésként határozható meg. Számos alkalommal utaltam a bazár népére mint a kereskedelem különféle formáival foglalkozó személyekre. De a személyek ugyanakkor rokonok is, kaszttestvérek, rajongó hívek és a többi. A „rokonság, házasság, kaszt" világa mint verség (rakta), házasság (kutum) vagy a rokonok (attiya) közötti kapcsolatok (samparka) formájában jelenik meg a bazárban. A rendszer a bazár összes szereplőjét magában foglalja, hiszen mindenki része a „kapcsolati rokonság" (samparkeattiya) hálózatának. Minden ember házasságban jön létre egy anya és egy apa részvételével, és mint ilyen, származási vonalat folytat, és egymást átfedő házassági ciklusokat görget tovább. A Marcel Mauss által „erköl-