Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

ÖSTÖR ÁKOS: Az etnográfus tudása. Terepmunka kamerával és jegyzetfüzettel Nyugat-Bengálban

A Chowk (vagy szögletes) bazár jellegzetes megjelenését boltjainak és térségeinek, fedett és nyitott kereskedőtereinek, raktárainak és templomainak köszönheti. Mezőgazdasági termények halmai váltakoznak alumínium edényekkel, kézi szövésű és gyári szövetekkel, teát árusító standokkal és édességboltokkal. A Chowk a város belső, kisebb bazárjaival és a rajta túl elterülő nagyobbakkal is kapcsolatban áll, ugyanúgy, mint a helyi ténykedések - mint a helyi és regionális adminisztráció, a politikai pártok, bíróságok, termelés és szállítás - egyéb színtereivel. Megkülönböztetett helyet foglal el a város közepén, lakónegyedek (paras), templomok, nyílt terek és dísztavak, buszpályaudvarok, kormányhivatalok és műhelyek veszik körül. A bazárban működő emberek sokrétű kapcsolatban állnak egymással. A személyekre alkalmazott számos kifejezés azt fejezi ki, mivel foglalkoznak: arotdar és mahaja (nagykereskedők), paikari és kuchari (kisebb volumenű kereskedéssel foglalkozók), chasi (termelők), silpi (kézművesek), khoddar (vásárlók), továbbá ügynökök, sofőrök, fuvarosok. A kereskedés módjai szintén kapcsolódnak az emberek típusaihoz és a köztük működő viszonyokhoz. A bazárban végzett tevékenységeket ugyanakkor a termékek típusa határozza meg. A kereskedés tárgyai és szakkifejezései olyan fogalmak körül rendeződnek el, mint cahida/sarabaraha (körülbelül a keresletnek és kínálatnak felel meg), amdani/ raptani (import és export), beea/kena (vétel és eladás), adan/pradan (egyfajta csereviszony), mul dhon (tőke vagy javak bizonyos hitelvonatkozásokkal - ez időn alapuló fogalom), bebosay (üzleti gyakorlat), cakri (fizetést hozó munka). A fenti kifejezések mindegyike további kifejezésekre utal a bazár gyakorlati kontextusában, és mindegyik időbeli résre mutat a jelzett tevékenység egyes komponensei között. így például a cakri a kormányalkalmazotti státusra utal a bazárban, és mint ilyen a kormány, irányítás és a bazár közötti kapcsolatról tájékoztat. A kormány alkalmazásában levő személy szabályozhatja az ellenőrzött anyagok kínálatát (kerozin, olaj és cukor a jegyre árusító üzletekben), csakúgy, mint a rizsadagok előállítását a malmok és gazdaságok révén. A fent említett fogalmak olyan tevékenységekre utalnak, amelyekben a személyek részt vesznek. Ezeket a szemléleteket és gyakorlatokat a bazár napi életében kísérhetjük figyelemmel. Ugyanilyen valósak azonban azok a belső fogalmak, amelyek a fentieket és a hozzájuk hasonlókat kategóriák, személyek és gyakorlat komplex hálózatába vonják. így például a baki, a rhin, a len-den mind olyan fogalmak, amelyek a birtoklás, az adás és elvétel/elfogadás gyakorlatára utalnak valamilyen kölcsön-adósság viszonyban, amely az idők során bizonyosfajta személyek között fennáll. Az időt többfajta jelentése közül nem az órával mérhető idő uralja, amely az iparosult társadalmakban dominál. A tartam, a ciklus és az évszak más aspektusok, amelyeket a megfigyelő „a bazár idejével" társíthat. A termények sorai jönnek és mennek, emelkednek és esnek kínálatban és termelésben, s egybeesnek ünnepekkel, évadokkal és családi rítusokkal. Az árak (dor, dam, mul) hasonlóan összetettek: olyan fogalom- és kapcsolatrendszert értünk ezen, amely kifejezi a javaknak vagy gyakorlatoknak egy bizonyos időben vagy az idők során tulajdonított értéket és érdemet. A kapcsolatok és gyakorlatok a személyek mint kereskedők (arotdar) és mint termelők (casi) között állnak fönn. Az arotdar a Vishnupurt környező falvakban számos termelőtől gyűjt, raktároz és szállít terményt, s Kalkuttában és máshol működő nagykereskedőket lát el. Ezenkívül kisebb kereskedőket (paikari) is ellát a Chowkon és a város más bazárjaiban. Ezen kapcsolatok számos vonatkozását nem fogom itt megtárgyalni,