Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)
ÖSTÖR ÁKOS: Kontinensek, iskolák, antropológiák (Fejős Zoltán interjúja Östör Ákossal)
dolkodtam. Ez egy rettentő érdekes város lehet. Ott voltak a felhőkarcolók meg az egész története, az egész amerikai nyugat felé való terjeszkedés alapja volt. Nagyon érdekelt a város maga, amíg elkezdtem nézni a dolgokat, hogy hova menjek. A város tényleg csodálatos. Máig is a legnagyobb élmény volt az a pár év, ott lenni és felfedezni Chicagót. Minden volt benne, ami máshol is van - a magas kultúra meg minden -, de amellett voltak ezek az etnikai területek, a lengyelek úgy nyugatabbra meg a Division street stb. Chicago tulajdonképpen egy afroamerikai településsel volt körülvéve. A városi átépítés (urban renewal), az egyetem valahogy megváltoztatta a társadalmi összetételt. Nemcsak az egyetem, hanem a város is. Elég közel voltak - az 1960-as években a 63. és 58. utca, a 48. utca - az afroamerikai negyedek, és ez is érdekelt minket. Legjobb barátom egy afroamerikai fiú volt, együtt szereztünk lakást magunknak. Ő vezetett be engem a városi blues világába. Akkor született a városi blues, tulajdonképpen az 1960-as években. 3 Mentünk nyugodtan minden héten, késő éjszakáig üldögéltünk ezekben a kis bárokban. Akkoriban már híres volt a Pepper's lounge a 48-as utcában. A 63., 68. utcában voltak ezek a klubok. Mindenütt nagyon kellemesen bántak az emberrel. B. B. King, Junior Wells és sokan mások, akik elég fiatalon énekeltek ott. Akkor még nem volt meg az 1960-as évek végén a black power mozgalom. Akkor jött fel Martin Luther King északra. Kiderült, hogy az észak éppen olyan rasszista, ha nem inkább, mint dél, mert el volt rejtve. Ott voltak a nagy felvonulások és az összetűzések az etnikai negyedekben, az ír meg a lengyel vidéken. Különösen azok a fehérek, akik veszélyeztetve érezték magukat, azt gondolták, hogy ha az afroamerikai feljön, akkor őnekik le kell menni valahogy. Ez aztán megváltoztatta a helyzetet egy kissé. Volt valamilyen kapcsolatotok a belvárossal? Ott van a Loop vagy akár az Art Institute és ennek az intellektuális köre. Vagy inkább az egyetemi világ és a városnak az etnikai sokszínűsége az, ami jobban hatott rátok vagy rád? Kevesebb, mint gondoltam volna, mert elmentünk az Art lnstitute-ba egyszer, kétszer, de nem kapcsolódtunk be. Az egyetlen dolog az, hogy filmeket néztünk sokat a városban, mert voltak az olyan olcsó helyek, ahol külföldi filmeket játszottak. Sokszor felmentünk a belvárosba, és akkor egyszerre két-három francia vagy japán filmet megnéztünk. Akkoriban sokkal több volt a külföldi film, mint ma. Sokkal több helyen lehetett látni, és sokkal többféle független mozi volt. Nem voltak ezek a multiplexek és az egyirányú forgalmazás. Ott láttam először azt hiszem, Jancsó-filmet is; vagy ott, vagy Cambridge-ben pár évvel később, az 1970-es évek elején. Akkor rengeteg mozi volt, és több helyen mutattak úgynevezett művészfilmet, valahogy nem volt meg ez az éles különbség. A másik, ami érdekes volt, az az Old Town, ami nem volt olyan, mint ma. (F. Z.\ Lepusztult állapotban volt.) Igen. Nem volt az olyan kiépített, akkor kezdődött. Most tulajdonképpen, ha bluest akar hallgatni az ember, akkor odamegy, az Old Townba. De a hangulat teljesen más, ott az ember kifizet egy belépőt, a hely tömve van, tele van minden a yuppiekkal a kertvárosokból. Ez már előadás, ez nem ott forr ki. Ez a fajta blues, amit az ember ilyen helyeken hall, valahogy már nem olyan élő. Most is van persze-de az inkább a rap -, ami a közösségből (community) jön ki, a fiatalokból. A blues persze él tovább, vannak fajtái. Az egyik tipikusan a külvárosból jön, a fekete közösségen kívül előadásszerűség, és van, amit az emberek egymás közt csinálnak.
