Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

Tabló - Törzsi művészet és az atlanti kapcsolat. Raymond Corbey: Tribal Art Traffic. A Chronicle ofTaste, Trade and Desire in Colonial and Post-Colonial Times (Wilhelm Gábor)

WILHELM GÁBOR Törzsi művészet és az atlanti kapcsolat. Raymond Corbey: Tribal Art Traffic. A Chronicle of Taste, Trade and Desire in Colonial and Post-Colonial Times. Amsterdam: Royal Tropical Institute, 2000. 256 p. £\ néprajzi tárgyak az antropológia, néprajz kialakulásakor, azaz a 19. század második felében központi szerepet játszottak a tudományon belül. A felhalmozott múzeumi gyűjtemények révén részben az etnológiai ismeretek, kutatások legfontosabb bázisát, információforrását alkották, részben a kor uralkodó antropológiai (például evolucionista) elméleteit voltak hivatva megjeleníteni a szélesebb közönség számára. A két világháború között, az 1950-es évekre azonban a múzeumi tárgyak és a múzeumok végképp elvesztették kutatásbeli jelentőségüket az antropológián belül mint a kultúra közvetlen információhordozói, jóval inkább a múzeumpedagógiai szerepük került előtérbe. Az 1980-as években újfajta kutatások - témák és elméletek - jelentek meg a néprajzi muzeológián belül. Már nem elsősorban másokról, egzotikus népekről, illetve érdekes vagy idegen életformákról igyekeztek „tényeket" közölni, a gyűjtött, majd a múzeumban őrzött tárgyakat forrásokként felhasználva, hanem magukról a gyűjtőkről, a bemutatókról és a bemutatásokról tettek fel korábban ritkán firtatott kérdéseket. Megjelent a reflexív muzeológia, az adott tudomány metaszintű megközelítése, a korábbi értelmezéseknek újabb, szélesebb körű kontextusokba helyezése. Ebben a folyamatban nem lehet nem észrevenni az 1960-as évektől a társadalomtudományokon belül egyre hangsúlyosabb úgynevezett material culture theory hatását (élén Appaduraijal), mely szerint a tárgyak, dolgok állandó mozgása hozza létre és formálja a nekik tulajdonított jelentéseket. Ne felejtsük el azonban, hogy a néprajzi múzeumi tárgyak és gyűjtemények ettől függetlenül is nem kis kihívást jelentettek a posztmodern teoretikusok számára, hiszen az értelmezések viszonylagosságának hangsúlyozása közepette nem lehetett szó nélkül ^2 elmenni a tárgyak és a néprajzi gyűjtemények szembeszökő állandósága mellett. A holland etnológus és filozófus (jelenleg a tilburgi és a leideni egyetemen tanító) # Raymond Corbey könyve, mely az amszterdami Trópusi Intézet muzeológiával foglalkoJ3 zó sorozatában jelent meg, nem a ma már könyvtárnyira duzzadt elméleti múzeumantj_ ropológiai munkák számát kívánja tovább gyarapítani, hanem sokkal inkább az etnológiai műtárgyak útját igyekszik végigkövetni. Jelenleg többet tudunk az etnológiai tárgyak eredeti funkciójáról, előállításáról, mint a múzeumi gyűjtemények történetéről, főképp, ha ezeknek a múzeum falain kívüli mozgására - az előállítóktól a gyűjtőkig és a kereskedőkig vagy éppen a múzeumok és a műkereskedők közötti mozgására-vagyunk kíváncsiak ( 12. p.). Azon sem lepődünk meg igazán, hogy a pillanatnyilag a nyugati magánés közgyűjteményekben található, nagyjából kétmilliónyi etnológiai tárgy a szegényebb 296 országokból került a gazdagabbakba. Az idővel egyre értékesebbé váló tárgyegyüttesek