Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

ORVAR LÖFGREN: Európai etnológia az „új gazdaság" hálójában

a kommunikációtechnológia területén), a piac és a tőke új logikájának a létrejöttét követhetjük nyomon. Sok mindent hallani azonban egy jóval ingoványosabb területről, melyet kulturális logikának is nevezhetünk. A kulturalizációnak új vagy újra feltalált formáival találkozhatunk tehát a termelés és a fogyasztás e világaiban. A kulturalizáció kifejezés használatakor azokra a módokra gondolok, melyek a társadalmi és gazdasági formáknak és tevékenységeknek kulturális külsőt kölcsönöznek. Rengeteg energiával nem csupán árucikkeket és szolgáltatásokat, hanem atmoszférát, szimbólumokat, képeket, „egy érzést", hangulatokat, élményeket és eseményeket hozunk létre. Számos értelemben nagyon is „kulturális gazdaságról" van szó, melynek részesei vagyunk, amelyben a képzeletformálás, az előadás, a stilizálás és a kivitelezés technológiái fontos szerepet játszanak. A kulturalizációs folyamatoknak részei azok a kísérletek, melyek a megfoghatatlan minőségeknek igyekeznek kézzelfogható és konkrét formát vagy megjelenést adni, de ugyanúgy idetartoznak azok a próbálkozások is, melyek az elképzelhetetlen megragadásához, az elérhetetlen megszerzéséhez és az eladhatatlan kiárusításához keresnek új lehetőségeket. Éppen ezek azok a kulturális szokások, melyek az új gazdaság világának etnológiai elemzésére sarkallnak bennünket. A gyors és a halott Isten hozta a gyors kisvárosban! A dolgok Dániában sebesebben haladnak! (Két idézet Stockholm, illetve Koppenhága reklámkampányából) Az új gazdaság nagymértékben támaszkodik a fejlett logisztikára. A kibernetikai kommunikáció látszólag tünékeny világa mögött ott találjuk a GIS navigációs rendszeren alapuló szállítás kiterjedt világát, mely konténeres hajókat, kamionkonvojokat, kézbesítőcsapatokat és kerékpáros futárokat irányít, és amely egyaránt átszeli a világot és Manhattant, hogy a kívánt helyre juttassa a kért pizzát, autóalkatrészt, számítógépet és egyéb elektronikus cikkeket. Azért, hogy kisebb készleteket kelljen fenntartani és kevesebb áruházi területet betölteni, ez a rendszer a „megfelelő időben" és a „kihelyezés" elve szerint szolgáltat. Ez az a kevésbé hősi és gyakran elfelejtett oldala az elektronikus kereskedelemnek és a rugalmas termelésnek, mely a világunk része marad egészen addig, míg lehetővé nem válik pizzák vagy autógumik letöltése az otthonunkban az interneten keresztül. A logisztika másik oldala a gazdaság szereplőinek fokozódó mobilitásával kapcsolatos. Az új technológia legtöbb eszközére - a mobiltelefontól a hordozható számítógépig - először úgy tekintettek, mint ami segít majd mérsékelni az utazási kényszer mértékét, de közben kiderült, hogy egyre több újfajta mobilitást is produkálnak. Az állandóan mozgásban lévő munkaerőt a kiszolgáló személyzet növekvő hada veszi körül. Ok azért nem moccanhatnak el a helyükről, hogy más emberek, gondolatok és javak szabadabban mozoghassanak. Ennek a fejlődésnek az egyik következménye, hogy az új gazdaság látszólagos légiessége és kötetlensége mögött az infrastruktúra állandó tö-