Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

Helyzet - SZÍJÁRTÓ ZSOLT: Otthonok: valóságosak és virtuálisak

tekinthetetlen. Örvendetes módon az utóbbi időben néhány klasszikus mű már magyarul is olvasható. Néhány fontosabb monográfia, tanulmány: Assmann (1999); Gyáni (1998; I 999). 12. „A kommunikatív emlékezet a közelmúltra vonatkozó emlékeket öleli fel. Olyan emlékekről van szó, amelyekben az ember a kortársaival osztozik. [...] Az emlékezetnek ez a válfaja történetileg tapad a csoporthoz; az idők során keletkezik, és idővel - pontosabban hordozóival - elenyészik." Ez olyan emlékezési tér, „amelyet a mindenki számára személy szerint adott és kommunikációban közvetített tapasztalás alakít ki" (Assmann 1999:5 I ). Lásd még a kétfajta emlékezet között főbb különbségeket összefoglaló táblázatot: Assmann (1 999:56). 13. Mindezt részletesen tárgyalja alapvető fontosságú művében Koselleck (1979). 14. A pontos idézet így hangzik: „Már vagy tizenhat vagy tizenhét éve, hogy láttam a francia királynét, meg a trónörököst Versailles-ban" (Burke 1990:166); ez utalás arra az elszalasztott s már csak emlékekben élő pillanatra, amikor az írek a franciák segítségével kivívhatták volna függetlenségüket. 15. Az is megfigyelhető (de ez már inkább a színházi nyelv változását mutatja), hogy az a mikrorealista stílus, amely az 1980-as évek progresszív magyar színházainak „igazi" - mert a hazugságokkal teli Kádár-korszakot leleplező - nyelve volt, az utóbbi időben egyre inkább visszaszorul a stúdiószínpadok intim mélyére/magasságába; s a nagyszínpadokon (jó esetben) uralkodó kicsit posztmodern, teátrális, színházi nyelvvel szemben egy új bensőségesség, elmélyülés lehetőségét kínálja. 16. Mindenestre láthatunk néhány nagyon jó megoldást: ahogyan az elején horrorfilmekre emlékeztető módon mintegy a falból életre kelve hirtelen előtűnik a belső én, vagy ahogyan a főhős a tükörbe nézve önmaga helyett a másikat pillantja meg. I 7, A rendezőről és a filmről bővebben lásd Bakács Tibor Settenkedő inkább hangulatkeltő, semmint elmélyült beszámolóját az ES-ben (Elet és irodalom 2001/3). A magyar nyelvű írások közül mindenképpen kiemelendő Galambos K. Attila Fúmviiág-bz\\ elemzése (Filmvilág 2001. február). Érdekes volt azt is megfigyelni, hogy szűkebb környezetemben, az egyetemi szférán belül - szokatlan módon - elég jelentős hatást gyakorolt a film, beszédtéma volt, valamennyi diáklap közölt róla kritikát, sőt még a fiatalok körében közkedvelt Hinter című képregényében is felbukkant, igaz, itt meglehetősen rosszul jött ki a Mátrixszal összehasonlítva. 18. A film Trier második Aranyszív című trilógiájának záró darabja, melynek valamennyi része a női mártíromság kérdéskörét járja körül. 19. „A gőzkalapácsok dübörgése, az acéllemezek csattogása, a fehéren izzó acél sistergése és vakító fellobbanásai közepette a vasúti vágányok és az egymás mellett elrobogó szerelvények zűrzavarában a kizárólag angol feliratú 'look out' és 'danger' tábla csekély hatást kelt. Hogyan is tűnhetne föl ebben a pokoli lármában annak a honfitársunknak, aki Szlovákia békés hegyi *jj tájaihoz vagy a magyar alföld fenségességéhez van szokva" (Tezla I 987:400). pí, 20. Noha a korabeli beszámolókban, a saját élet bemutatása során - legtöbbször valószínűleg okkal ^ - erőteljesen megjelenik a „rabszolgaság", a „gyarmatosítás" egész metaforarendszere. 21. E tudás különleges státusa a film nyelvén is megmutatkozik: a migránssorsot bemutató, a dokumentarizmust túlhangsúlyozó formanyelvvel szemben az imaginációk világát - tudatosan - végsőkig stilizált nagy érzelmek, beállított pózok jellemzik, naiv songok adják - színpadiasan - mindenki tudtára a megfellebbezhetetlen igazságot. A musicalrészleteket a dokumentarista jellegű első résszel ellentétben rögzített kamerával vették fel - idekapcsolódik a film által hozott egyik fő technikai újdonság: Selma és az amatőr színjátszócsoport próbajeleneténél 100 kamera dolgozott egyidejűleg. 22. „Akik az Önképző- és Dalkör által előadott színdarabot végignézték, bizonyára velem éreznek akkor, amidőn a legteljesebb elismeréssel adózom derék önképzőistáinknak kitűnő játékukért és azon úttörő apostoli munkáért, amely által South Bend magyarságát megismertetik egy új