Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)
Helyzet - SZÍJÁRTÓ ZSOLT: Otthonok: valóságosak és virtuálisak
áramlattal, egy új gondolatvilággal, az életnek értékelésével, amidőn az előadott színdarabbal tanítást adnak arra nézve, hogy mi most az ember, minő szívettépő helyzete sok 1000 és 1000 munkáscsaládnak. Ez előadás meséje a világ valósága." (Tezla 1987:438.) 23. A rendező beszámolójából ismerjük a film egyik forrását, egy banális Warner Brothers-rajzfilmet, amelyben megjelenik a játékfilm néhány szereplője, s az alaptörténet egyik szála is. Egy New York-i rendőr szolgálata közben egy babát talál az utcán, amelyet leporol, elrak, s hazaviszi a lányának. A következő snittben láthatjuk a gyereket, ahogyan leejti a lépcsőn a játékszert, majd felemeli, minden egyes részét féltőn megtapogatja, nem esett-e valami baja, miközben szemei a távolt fürkészik. Ekkor már tudjuk: a kislány vak. Aztán a kislány elképzeli, hogy a baba életre kel, s ettől a pillanattól kezdve elhatározza, hogy megismerteti vele a várost, lakóhelyét, elérajzolja az anya sohasem látott alakját - egy fantáziavilág (a slum mint egy virágos rét) tárgyai és szereplői tesznek szert sajátos objektivitásra a játékszeren keresztül. (Jelen szöveg elkészítéséhez is sokat segítetett a fontos dokumentumokat tartalmazó hivatalos weboldal: www.dancerinthedark.com.) 24. A dán filmrendezők által 1995-ben megalapított Dogma elnevezésű csoport egy régi-új filmnyelv megteremtését tekinti fő céljának. (Bővebb információk: www.dogme95.dk, illetőleg a kritikában olvashatók.) 25. A két programadó tanulmány: Schäfer (1969), illetőlegSouthworth (1969). 26. Az atmosz/eVakutatás a német filozófus és esztéta, Gernot Böhme nevéhez kapcsolható tradíció. Néhány fontosabb mű Böhme (1992a: 1992b). 27. Bhabha másik, ugyancsak jellegzetes, metaforikus szöveghelye ezt a folyamatot írja le (vagy inkább sejteti): „Testünk diszkurzusba való bevonásának olyan művészete ez, amely során az alanynak az egyénített jelölőbe történő belépését és kitörlő funkcióját, paradox módon, a folyamat maradványa, méhlepénye, hasonmása kíséri. A jelenséggel együttjáró zaj - ropogás, csikorgás, tányércsörömpölés - a mondat kommunikatív kódjának folyama fölött hallhatóvá, s láthatóvá teszi a hatóerőnek - seb és íj, élet és halál - diszkurzusba való beillesztésért folytatott küzdelmét" (Bhabha 1996:491). 28. A koreográfus - Vincent Paterson - egyebek mellett Madonna és M. Jackson sajátos mozgásvilágot tükröző klippjeinek is megalkotója. 29. A kép Csontó Lajos munkája. A képet és alkotóját a Kommunikációs Tanszék egyik szerda esti rendezvényén Horányi Attila ismertette meg velem/velünk. Köszönet érte. Csontó Lajosról bővebb adatok a www.vintage.hu internethelyen találhatók, ugyanott további irodalom is olvasható. (Lásd még az Ex-Symposion című folyóirat 32-33. számát.) 30. Tudjuk, persze nem a tengert, „csupán" a Balatont szeli át a gőzös. IRODALOM ACKERMANN, ANDREAS 1997 Ethnologische Migrationsforschung. Kea. Zeitschrift für Kulturwissenschaften 10:1-28. APPADURAI, ARJUN 1991 Global Ethnoscapes. Notes and queries for a transnational anthropology. In Recapturing anthropology. Working in the Present. Richard G. Fox, ed. 191-21 I . Santa Fe: School of American Research.