Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

Helyzet - SZÍJÁRTÓ ZSOLT: Otthonok: valóságosak és virtuálisak

JEGYZETEK 1. „Kitaláltatott egy olyasmi alrovat, hogy jeles személy kiteregeti a lelkét és értelmi libidóját a nyájasnak valamiféle »ez jutott a kezembe/eszembe/szemem elé/fülembe« jelleggel. Minden rend nélkül/avagy teljes rendet követve (jeles személy maga választ, óh be szép!) szól/ír/méláz/ töpreng/kritizál/kaszát fen/ellenfél tökét leszakítja/fennhangon örvend/lamentál/kérdőjeleket rajzol/rámutat/szarba ránt/piedesztálra emel/trónról letaszít/baráti seggbe ájul/meghökken/értetlenkedik/lelkesedik/tanácsot oszt stb., stb. épp arról, ami elméjét/szemét/fülét/agyát foglalkoztatja. A tárgy bármi: cikk, könyv, újsághír, fotó, kiállítás, film, CD, internetbuzizás, mit tudom én, mi még, de csak olyan mű, amiből feltárul pályánk széles táblája." Részlet a felkérőlevélből (Wed, 31 Jan 2001 21:58:38 +0100). Sajnos az elektronikus levél fejléce könyörtelenül azt is elárulja, hogy ez a folyamat a jeles személynél bizony elég sokáig tartott. 2. Itt persze sok mindent meg lehetne említeni: legelsősorban a szakmai horizont kitágításának vágyát vagy valamifajta szakmai identitás kialakításának igényét. De legalább ennyire fontos mozgatóerőt jelent a kritikai fórumok sajnálatos szűkössége, s egyáltalán a kritika hiánya vagy éppen felületessége. Ami még izgalmas lehet számunkra, kultúra- és kommunikációkutatók számára: kialakítható-e egy olyan nyelv, amely kulturális fogyasztásunk tárgyait - könyveket és képeket, színdarabokat, filmeket, kiállításokat - az értelmezés folyamatát és állomásait a szokásos esztétizáló, literátori megközelítéssel szemben társadalomtudományos fogalmakkal, módszerekkel próbálja bemutatni. 3. Ehhez részletesebben lásd Bausinger (1991). 4. A kultúra szövegként történő felfogása, megragadása az I 970-es évektől kezdve, a társadalomtudományok interpretatív fordulatának következtében vált intellektuális közhellyé. Ehhez kapcsolódik az az i 980-as évek óta jelen lévő irányzat, amely a reprezentációs technikákat, a megfigyelések szövegbe fordításának problémáit tette vizsgálata tárgyául. Néhány klasszikus - immár magyar nyelven is olvasható - mű: Atkinson ( 1999), Clifford ( I 999a; 1999b), Crapanzano ( 1999). 5. Sőt egyazon személy (például Edward Said) is írhat irodalomtörténeti monográfiát - mondjuk Joseph Conradról - s vizsgálhatja a kulturális idegenség, másság egy sajátos, hatalmi diskurzusának - a Nyugat Keletről alkotott képének - genealógiáját. 6. Néhány fontosabb írás, ahol további irodalom is található: Ackermann ( 1997); Niedermüller ( 1999). 7. A migráció értelmezésében bekövetkezett változást épp olyan jól szemlélteti Melegh Attila kutatássorozata (Melegh 1999), mint Szili Ferenc frissen megjelent könyve (Szili 2001). 8. A szerzőről és a drámáról lásd részletesebben Kurdi ( 1990:46-57), ahol további irodalom is található. A darabot avatott színházi szakemberek előszeretettel értelmezik mélypszichológiai dimenziók mentén, amelyet szinte tálcán kínál a kettős én (belső és külső) egyidejű és folyama- y tos szerepeltetése. (Ehhez lásd Müller 1990.) ^ 9. A névválasztás itt sem véletlen: 'Ballybeg' (Bade Beag) írül községet jelent, miközben a 'baile' ^ szó jelentése önmagában nem más, mint otthon. 10. Edward Said szerint az Orientalizmusban megjeleníteni szándékozott szemléletmód, „mely az eddigiektől eltérően vizsgálja a nemzedékek életét megnyomorító, háborúkat, ellenségeskedést és gyarmati elnyomást hozó megkülönböztetést és mesterségesen szított feszültségeket" (Said 2000:616) leginkább éppen a Field Day alkotócsoportját inspirálta. „E merész formai kísérletezést valójában a gyarmatosítás történeti tapasztalatainak átértékelése indította útjára, azé az élményé, melyet műveikben a szerzők felélesztettek, átformáltak, és kiérlelték belőle a másokkal osztozás, a gyakran transzcendentális magasságokba emelkedő újraalkotás friss esztétikáját." (Said 2000:6 16-6 17.) I 1. Az emlékezéssel foglalkozó társadalom- és kultúratudományos szakirodalom gyakorlatilag át-