Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

MOHAY TAMÁS: Egy ünnep alapjai. A csíksomlyói pünkösdi búcsú új megvilágításban

nultatva a történet igazolására.

7 A leglényegesebb különbség természetesen a győzelem kivívásának módja: Losteinernél ezt a felvonuló tömeg (férfiak, nők vegyesen) éri el harc nélkül, Csereynél pedig a férfiak fegyveres harca. Losteiner Leonard későbbi, I 786-1 787 körül datált munkájában (Propago...) is elbeszéli a hargitai csatát. Ez - a legfontosabbat, a csatát kivéve - lényegében mindenben megegyezik a tíz évvel korábbival, de néhány részletében kidolgozottabb. Az eddigi motívumok rendjében ezeket is vegyük sorra (Tima 1907:4 1-45): 1. János király 1566-ban András-nap tájban rendeletet bocsátott ki; hivatkozás Blandrata Györgyre. 2. A király sereget küldött; nincs szó viszont Udvarhelyszékről. 3. Pontos napot kapunk: május 8-án egyesült a gyergyóiak csapata a csíki sereggel, „földre borultak és zokogó imákkal Isten segítségét kérték". 4. Megegyezik a korábbival. 5. A pontos helymeghatározás még pontosabb lesz: négy mérföldre, a Csíki Láz nevű helyen találkoztak. Itt viszont nincs szó a király szónokairól, azok szökéséről. 6. Utalás van harcra: János király hadának egy részét - mint a Geographia Mariana írja - „Isten segedelmével leverték, másik részét pedig megfutamították". Itt találunk utalást Cserey „könyvére", de nevének említése nélkül. 7. A győztesek a templomba mentek; nincs szó zöld ágakról. 8. Ennek emlékünnepe pünkösd szombatján a búcsújárás; erről újabb részlet: „labaron alatt zöldágakkal fölékesítve, s a leányok leeresztett hajjal, mintegy I 7 ezerén jönnek össze". Egy következő hivatkozás a győzelem történetére szó szerinti idézet egy I 802-ben Somlyón, a pünkösdi ünnep alkalmával elmondott szentbeszédben (Csedő 1802).

8 Ezt eddig tudtommal nem idézték és nem publikálták (lásd 2. számú melléklet); fontossága abban áll, hogy a legkorábbi ismert szöveget tisztelhetjük benne, amely bizonyíthatóan nagyobb hallgatóság előtt hangzott el a pünkösdi búcsús ünnep alkalmával. A beszéd cáfolat a Mária-tiszteletet kikezdők ellen, azok ellen, „kik is noha ugyan valják Isten Annyának lenni, de tagadgyak hogy ö közben jaronk érettünk esedező lehetne" (Csedő 1802:20). Felidézi Szent István, Szent László, Lajos király, Mátyás király hadi győzelmeit, melyek Mária segítségével voltak lehetségesek, majd következik egy hosszú idézet Cserey Farkasra hivatkozva. Ez után olyan részletek következnek, amelyeket a szónok minden bizonnyal Losteinertől vett át: felvonulás zöld ágakkal, moldvaiak jelenléte, lányok leeresztett haja. Az mindenesetre feltűnő, hogy bármiféle ismert publikációt megelőzve ezrek előtt elmondott beszédről van szó. mégpedig éppen abból a ferences közösségből, ahol I 5-20 évvel korábban Losteiner kétfajta szövegváltozata is megszületett. A csata első publikált változata Jordánszky Elek I 836-ban megjelent könyvében található, ezen keresztül vált a szöveg és a történet közismertté.

9 Részletes idézetek és elemzés nélkül csak utalok rá, hogy a I 9-20. század folyamán - a fentebb már említetteken túl - számos idézet és említés vitte be, illetve tartotta bent a köztudatban a történetet: a Moldvában utazó Gegő Elek (I 838), a ferences tartományfőnök Erős Ferenc Modeszt (é. n.; 1852), Benkő Károly ( 1 853), a csíksomlyói tanár Nagy Imre ( I 862), az Egyetemes Magyar Encyclopaedia (1869) a nagy tekintélyű Orbán Balázs (1869, hivat234 kozással Benkőre), a gimnáziumigazgató Imets Fülöp Jákó (1871, lásd 4. számú mellékfN o , o o ÍN