Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

BALOGH SÁRA: Rádió utca 11., Székesfehérvár

megoldásokat találni. A Rádió utca ennélfogva egy igencsak szomorú és elkeserítő tény felmutatásával egy negatív szimbólumként marad meg mindaddig, míg sor nem kerül hozzáállásbeli és hozzáértésbeli változásokra. Takarodó út-Váralja sor Vannak olyan területek - utcák, terek, sétányok, városrészek stb. - egy városban, melyek nevei egyértelműen utalnak a területek hosszabb-rövidebb történetére, lakóira, azok foglalkozására stb. Ezek a nevek beszélnek. Többletértékük van információtartalmukat tekintve, közvetítenek számunkra valami rajtuk túlmutatót is. {Természetesen vannak a városban más szimbolikus terek, területek is, melyek alapvetően egy a múltban ott játszódott és később szimbolikus értékűvé vált cselekedet, történés színhelyei voltak, s melyek lehetővé teszik a rajtuk megrendezett eseményeken részt vevő személyek számára az ismétlés révén egy szimbolikus cselekedetben való részvételt is. A megemlékezési szertartások például éppen e logika szerint működnek.

16 A Takarodó út is egy beszédes név. Úgy gondolom, ezen utcanév szimbolikus jelentését mindenképpen időben fel kellett volna ismernie az önkormányzatnak. Érdekes volt megfigyelni, hogyan változott meg ezen utcanév használata az ügy során, illetve hogy melyik fél melyik elnevezést részesítette előnyben. (Tudni kell, hogy az eredeti elképzelés, illetve tervszerint a Rádió utca 11. lakói számára a Takarodó út és a Váralja sor által határolt területen kívántak házakat építeni. A terület megnevezése a két utcanév segítségével történt meg.) A sajtó által kirobbantott botrány kezdetén egyértelműen a Takarodó út szerepelt, ezt használták a terület megnevezésére a kisebbségi önkormányzatok, illetve az érdek-képviseleti szervezetek munkatársai és dolgozói. A székesfehérvári önkormányzat, illetve a polgármester nyilatkozataiban (ez már a konfliktus azon részében történt, mikor az önkormányzat is megszólalt nyíltan a vitában) azonban mindvégig a Váralja soron található terület került említésre. Szintén eltérést mutatott ez ügyben a sajtó is, a média megosztottságának megfelelően az önkormányzattal ellentétes oldal mellett elkötelezett a „Takarodó utat" használta cikkeiben, írásaiban, míg az önkormányzat melletti a kezdeti Takarodó útról hamar átváltott a Váralja sor elnevezésre. Egyértelmű jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a különböző felek melyik elneve2 zés használatát preferálták. Az önkormányzattal ellentétes nézeteket képviselő oldal 7 számára a Takarodó út elnevezés, mint szimbólum, világosan megjelenítette azt a polijq tikát, melyet mindvégig támadtak. Nevezetesen egy csoport etnikai alapon történő hát£j» rányos megkülönböztetését, valamint azt a szándékot, mely ezt a csoportot szívesebben tudta volna a város határán kívül. Az önkormányzat ezzel szemben pedig éppen e _§§ politika elkendőzésére tett kísérletet azzal, hogy a sokkal kellemesebb, mindenképpen pjN elegánsabb, de legfőképp a kevésbé „beszédes" utcanévre váltott át, s használta következetesen a konfliktus végső szakaszában. E szimbólum elemzésével természetesen nem a manipuláció lehetőségére szerettem volna felhívni a figyelmet. Állításaim következtetései nem arról szólnak, hogy az önkormányzatnak kezdettől fogva egy másik utcanevet kellett volna mondania, továbbá hogy ennek ismeretében az önkormányzatnak egy másik területet kellett volna választania a 1|68 Rádió utcai lakók kiköltöztetésére. A legkevésbé sem. Arra szerettem volna csupán rá-