Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)
NAGY ZOLTÁN: „Fél méterrel repülni a föld felett". A vodka a vaszjugáni hantik kultúrájában
A pénzhez jutás további lehetősége a lopás. Előfordul, hogy egyszerűen vodkát lopnak, de bármi más értéket is eltulajdoníthatnak: prémeket, használati tárgyakat stb. A különböző pénzhez jutási lehetőségek, melyeket feljebb ismertettem, annak ellenére léteznek, hogy azok társadalmi (gondolok itt a hantik mikrotársadalmára is) megítélése egyértelműen negatív. Megszólják, hírbe hozzák azokat, akik nem fizetnek vissza hitelt vagy kölcsönt, és ugyanígy rossz híre kél annak is, aki lop. 20 A vodka tehát jelentős szerepet játszik eladósodásukban, így elszegényedésükben is. Ez igaz úgy is, hogy gyakorlatilag bármikor, bármiféle felhalmozást elkótyavetyélhetnek, elkölthetnek egy-egy hosszabb részegségi periódusban. így az egyik férfi megtakarított pénzén motoros szánt vett, amit még a pénz kifizetése előtt elvezethetett a házához. A szán megszerzése feletti örömében inni kezdett, és elitta a szánra szánt pénzt. Tartozását két év alatt tudta csak visszafizetni, és vissza kellett fizetnie annak ellenére, hogy azt egy másik italozás alkalmával elveszítette. Ugyanígy esett áldozatul a vodkának egy másik vadásznál egy motorcsónak, amelyet az olajbányászoktól kapott ajándékba. Az alkohol a megtermelt javak felemésztése révén kapcsolatban áll a munkával is, de természetesen nem csak ilyen értelemben. Szerepet játszik a munkára fordított, a munkára fordítható idő mennyiségében is. 21 Az, hogy a városhoz képest a tajga „száraz", alkoholmentes helynek tekinthető, az igaz annak ellenére is, hogy a tajgában is berúgnak időnként, de nincs arra lehetőség, hogy hosszú napokig tartó ivászatokat rendezzenek - nem tudnak annyi vodkát kivinni magukkal. Ezt egyrészt úgy próbálják ellensúlyozni, hogy a környékükön közlekedő helikopteresekkel megbeszélik, időnként hozzanak nekik vodkát, amiért cserébe halat kapnak; illetve bemennek maguk Novij Vaszjugánba. Mivel ez az út hosszú (34 km), megjárásához egy egész napra szükség van, ezért ritkán szánják rá magukat. Tisztában vannak azzal is, hogy a városban töltött idő részegséggel, munka nélkül fog telni, így alkoholfogyasztásukat a városba menetel időpontjának kiválasztásával, halogatásával szabályozzák. Ahogy egyikük értékelte: „Csak megy az idő, és romlik az egészség." Ennek a körülmények adta kvázi szabályozásnak köszönhető, hogy a kiemelt gazdálkodási periódusokban (téli vadászidény, a halak tavaszi ívásához kapcsolódó halászidény, a bogyó- és cirbolyagyűjtögetés időszaka) viszonylag kevés munkanapot veszítenek. Az imént idézett hanti vadász az 1998-1999-es vadászidény december elejétől március végéig tartó időszakában hozzávetőlegesen I 5-20 napot veszített el az ivás miatt. 22 Három alkalommal, összesen 11 napot volt Novij Vaszjugánban, és egy alkalommal Ozernojéban ^ is eltöltött három napot ivással. A 15 és a 20 közötti különbség abból adódik, hozzászá- 7 moljuk-e a minden ivászat után szükséges minimum egy nap tétlen kijózanodási idő- « szakot. Mivel a hantiknak általában nincsen semmifajta közlekedési eszközük, ezért a faluba rojs való kijutás amellett, hogy alkoholfogyasztásuk szabályozója, fékje, amellett csererend- g.,5 szerük része is. E szolgáltatásért is fizetni kell, és a fizetség általában az, hogy a jármű tulajdonosa vadászhat a kiszállított személy vadászterületén addig, amíg a tulajdonos is ott van. Emellett kap anyagi jellegű ellenszolgáltatást is, általában halat, illetve azt, hogy a hanti vadásznak kell biztosítania a szükséges mennyiségű benzint. Akik fiatalok, és jól bírják a két falu közötti távolságot gyalog is, azok nincsenek közlekedési eszközökre utalva, maguk határozzák meg ki- és bejutásuk időpontját. Viszont az idősebbek rászorulnak a járművekre, a járművek vezetőire. Ezért egyrészt kényezte- 297
