Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

NAGY ZOLTÁN: „Fél méterrel repülni a föld felett". A vodka a vaszjugáni hantik kultúrájában

tik őket, ajándékokkal, figyelmességgel kedveskednek, másrészt hogy minél tovább ma­radjanak kint velük a tajgában (hiszen valahogy vissza is kell jutni), ott is figyelmesen lesik kívánságaikat. Itt tud belépni az alkohol újra, mint a munkafolyamatokat szabályo­zó erő: mivel a Novij Vaszjugáni „nem hantik" is hasonlóan sokat isznak, ezért az ő részegségük is befolyásolhatja a hantik munkára fordított idejét. Az I 998-1 999-es téli vadászidény említett szakaszában egy amúgy absztinens hanti húsz munkanapot ve­szített el azért, mert potenciális szállítói részegek voltak. Egy másik hanti család egy alkalommal két hetet várakozott, mire járművet kapott, ekkor azonban már csak a fiú tudott kiutazni Ozernojéba, édesanyja nem. Az asszony otthonmaradásának oka, hogy a várakozás alatt (a potenciális sofőrrel is közösen) folyamatosan ittak, és az útra be­szerzett lisztet és krumplit is eladták. A fiú eladta anyja ruháinak egy részét is, így csak ő ment ki, gyakorlatilag minden élelem és áru nélkül. A városban élők munkájában is igen fontos szerepet játszik az alkohol. Az egyik ozernojei férfi, aki a városban is dolgozik, I 999 első négy hónapjában előírt munkanap­jainak mindössze szűk harmadát dolgozta le. Nem meglepő tehát, hogy májusban „fel­mondott" főnöke kérésére. Ha ezt nem tette volna meg, elbocsátották volna, ami későb­bi munkához jutási esélyeit csökkentette volna. A vodka azonban nem csak a munka akadályaként jelenik meg. Kifejezetten munka­serkentő hatása van azokban az esetekben, amikor bizonyos munkák ellenértékeként ajánlanak fel vodkát. Ez vagy úgy történik, hogy a munka elvégzéséért felajánlanak bizo­nyos mennyiségű italt, vagy úgy, hogy a munka végzése közben, illetve annak befejez­tével a megrendelőnél vendégeskedve, vacsorázva, annak terhére korlátlan mennyiségű alkoholt lehet inni. Ha valaki ilyen esetben nem megfelelő mennyiségű vodkát kínál fel, azt kikezdi a közvélemény: egy temetésen a sírásóknak vodkában „fizettek", és elterjedt a faluban, nagy visszhangot keltve, hogy a hat ember mindössze három üveg vodkát kapott. A vodka más értelemben is serkentője a munkavégzésnek: a vadászó hantik kultúrá­jától idegen a javak felhalmozása, a gyűjtés, és mivel igényeik köre is behatárolt, ezért ha nem isznak, sokkal kevesebb zsákmányra van szükségük. Az a hanti vadász, aki ko­rábban kemény alkoholista volt, viszont rengeteget dolgozott, állandóan az erdőt járta, rengeteg csapdát állított, miután absztinenssé vált, gyakorlatilag csak a közvetlen meg­élhetéshez szükséges javakat termelte meg. Minden ozernojei közül ő tartózkodott a ^2 legkevesebbet a tajgában, és az ivásról való leszokása óta egyre kevesebb csapdát állított, 7 mígnem I 998-ban már egyet sem. A vadászat számára feleslegessé vált, hiszen nyug­vó díjából a legfontosabb élelmiszereket meg tudta venni, a halászat pedig megteremtette azt a húsmennyiséget, amire szüksége volt. sőt még cserélni és ajándékozni is tudott belőle. Egy barátja szavaival: „Nincs szüksége rá, hogy sokat rohangáljon. Kap nyugdi­§ jat, ami elég, aztán ha hal kell, egyszer egy hónapban kijön, hazavisz két zsák halat. • :­:fN Míg ivott, addig mászkált ő is, szüksége volt a prémre. Most nem iszik, hála a feleségé­nek"

Next

/
Thumbnails
Contents