Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)
NAGY ZOLTÁN: „Fél méterrel repülni a föld felett". A vodka a vaszjugáni hantik kultúrájában
A vodka magas presztízsét bizonyítja a javak közötti sorrendisége is. Mint ahogy már volt róla szó, minden típusú értéket, korábbi felhalmozást is vodkára lehet fordítani, de nagy szerepe van a jövedelmek tervezett elköltésében is. Az egyik hanti vadász minden jövedelmével szigorúan előre szokott tervezni: pénzhez jutva első útja a boltba vezetett, ahol miután megvett minden feltétlen szükséges élelmiszert vagy egyéb árut, amit előzetesen összeírt, a maradékot hiánytalanul vodkára költötte. I 998 nyarán például készített két bödönhajót, melyek egyikéért vett I zsák lisztet és egy zsák cukrot, a másikat pedig elitta egy ismerősével. A fent említett vadász azonban a helyi megítélés szerint józanul gazdálkodik, előrelátó, ügyes. Mások kevesebb gyakorlatiasságról tesznek tanúbizonyságot, és jövedelmüket teljes egészében vodkára fordítják. Egy másik vadász minden zsákmányát italra szokta költeni, és mivel nem bízik magában, nyugdíját orosz szomszédjával kezelteti. Tőle kér rendszeresen kölcsön a saját pénzéből, akik nem is mindig adnak neki, mondván hogy először vásároljon valamilyen árucikket, élelmet, amire szüksége van. Gyakran I -2 nap alatt elissza egyhavi nyugdíját (350 rubel), majd kijózanodva, önmagát szidva, készletek nélkül megy vissza a tajgába, ahol mások segítségére szorul, illetve nélkülözik. Rokonai sokat veszekednek vele, hogy legalább vegye meg a legfontosabbakat - minden eredmény nélkül. Egy alkalommal pénzének kezelői bevásároltak neki lisztet, cukrot, élesztőt (a mindig szükséges alapélelmiszereket), amiért keményen összevesztek, a vadász megtiltotta nekik, hogy beleegyezése nélkül költsenek a pénzéből. Ugyanő egy más alkalommal maradék kenyeréből „braskát" készített (a kenyér az élesztőt helyettesíti), mert már nem bírta alkohol nélkül, és napokig várakozott, hogy valahonnan élesztőhöz juthasson, kenyeret süthessen. A vodka az, amit általában mindig meg tudnak venni, még az olyan időszakokban is, amikor gyakorlatilag éheznek. Egy közmondás szerint: „Vodkára mindig telik." Természetesen különbségek vannak abban, hogy egy-egy család jövedelme hány százalékát költi alkoholra. 17 Egy háromtagú család, mely mindkét szülő után nyugdíjat kapott, a nyugdíjából vásárolta meg a szükséges élelmiszereket, de annak is igen nagy százalékát (közel 75 százalék) vodkára fizette ki, míg a vadászó fiú az abban az évben elejtett harminc coboly préméért nem vásárolt semmit, nem fordított a megélhetésre semmit. Egy másik családban a megöregedett családfő panaszkodik, hogy újra neki kellene halásznia, hiszen fiai a zsákmánnyal sokszor haza sem mennek, hanem már az úton eladják, vodkára cserélik. Mint láttuk, a vodkának kiemelkedő presztízse van a csereáruk rendszerében, az áruk magasabb rangú osztályába tartozik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy csereértéke is kimagaslóan magas lenne. Hogy értékét viszonyítani tudjuk más árucikkekhez, nézzük meg a következő táblázatokat! I. táblázat. 7\z utcán, omszki kereskedőktől vásárolható árucikkek ára (1999. január 14-, Novij Vaszjugán) árucikk mennyiség ár (rubel) liszt (első osztályú) 1 zsák (50 kg) 130 liszt (legmagasabb osztályú) 1 zsák (50 kg) 150 cukor 1 zsák (50 kg) 700 táp (disznóknak, kutyáknak) 1 zsák (kb. 25 kg) 50
