Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

Tabló - Az utazás világai. Raminder Kaur-John Hutnyk, eds.: Travel Worlds (Danó Orsolya)

talmat erősíteni kívánó, turistalátványosságként is számon tartott ceremóniák, az egykori közlekedési főútvonal mai viszonyai, illetve a hivatalos határátlépést egyszerűsítő, korántsem veszélytelen alternatív utak bemutatásával. A határátlépés motivációinak körét bővíti Joyoti Crech másik verse.

6 A Kelet-Pakisztánban élő jumma népnek maradandó sebeket okozott a közel 20 éves, jogaiért és nemegyszer a puszta életben maradásért folytatott állandó háborúskodása. A vers az önmeghatározásért folytatott harc sok incidense közül idéz egyet: egy munkába utazó, fiatalokból álló csoportot érő támadás egy megmenekülőjét kíséri el, aki üldözői elől egy hegy tetején álló kolostorban rejtőzik el, de meggyilkolt társai halálkiáltásaitól nem tud szabadulni. Egy idő után kénytelen elhagyni az országot, de ehhez új papírokra, új azonosságra van szüksége. A vers régi életéből az új élete felé tartó utazás történetét meséli el. Az utazás jelen esetben tehát korántsem szórakozás, hanem az életben maradáshoz szükséges kényszerűség. Az utazás-kaland-veszély szorosan összefonódott jelentéseihez tér vissza Péter Phipps Turisták, terroristák, halál és érték című írásában.

7 A nyugati sajtó szótárában a turista és a terrorista minden esetben ellentétes jelentéssel felruházott fogalompárt alkot: ártatlanság és bűn, polgár és bűnöző, fogyasztó és gyilkos, áldozat és elkövető. A turisták és terroristák kapcsolata, egymásra utalása már a repülőtéren kezdődik, ahol a különféle poggyászvizsgálatok során minden turistát potenciális terroristának tekintenek, és ahol minden terrorista turistának álcázva igyekszik átjutni az állam által a tényleges vagy névleges határokra felszerelt, az állampolgárok mozgását szabályozni kívánó ellenőrző pontokon. Mindenki, aki útra kel, feltételezi, hogy joga van bármikor, bárhol egy tőle idegen kultúrába bepillantani, arról benyomásokat, élményeket szerezni. A turizmus logikájának ez a lényeges pontja adhat magyarázatot az egyre elszaporodó turistagyilkosságokra. A legtöbb ember ugyanis nem mehet sehova, túl szegény ahhoz, hogy meg tudjon szökni mindennapjai valósága elől, és ahhoz is túl szegény, hogy megfelelőképpen éljen lakóhelyén, amelyet a turisták előszeretettel keresnek fel, és ez érthető feszültséget teremt. Azok a turisták, akik a másfajta élet tapasztalatához való jogukat igazán komolyan veszik, igyekeznek elkerülni a tömeges turizmust, és a megszokott otthoni léttől minél messzebbre kerülve minél veszélyesebb helyekre jutni. Az emberek önértékelést is végeznek egy-egy ilyen kalandos út során, így nem véletlen, hogy veszélyes utakra általában olyanok vállalkoznak, akik valamilyen nagy változást éltek meg, vagy éppen ez előtt állnak, így az utazás - mint arra már e kötetben Banerjea is rámutatott - átmeneti rítusnak is tekinthető. Az utazásnak, az élménynek tehát a félelem adja meg az értékét. Minden átélt veszélyes kaland csak erősíti az otthon elmondott történetet, és közelebb visz az idegen világ valóságához. Az idegenben történt halál ebben az értelemben a legvalódibb valóság megtapasztalásának klasszikus bizonyítéka. A hátizsákos, veszélyt kereső utazók pedig rendre letérnek a turisták által és az ő számukra kitaposott ösvényekről, nemegyszer turista mivoltuk miatt érzett szégyenükben. így könnyen elérhető, értékes célpontjaivá válnak a váltságdíjat követelő vagy éppen nemzeti önérzetükben sértett terroristáknak. Az indiai valóság megismerése és megértése divatjelenséggé vált az elmúlt években a fiatalok körében Európában. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a MusicTelevision programjaiban fel-feltűnő, az egzotikus Keleten készült útifilmek sora. John Hutnyk egy olyan mágikus és misztikus turizmusról ír, amelyet meghatározó módon támogat a globalizá-