Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

Tabló - Az utazás világai. Raminder Kaur-John Hutnyk, eds.: Travel Worlds (Danó Orsolya)

lódó gazdaság és az új telekommunikációs világrendszer. 8 A tanulmány középpontjá­ban a Kula Shaker együttes frontembere, Crispian Mills, illetve zenéje áll. A távoli, eg­zotikus világok felfedezése és az ezutáni vágyakozás mindig a nyugati világ értékrend­szerének válságát jelzi, az önmagukat kereső emberek indulnak útra egy tisztább, egy­szerűbb világba. Ilyen világ India is, amely önmagában mindazon értékek, gondolatok gyűjtőfogalmává vált, amelyek hiányoznak az individualista nyugati világban. Felkere­kednek tehát a nyugatiak, hogy megszerezhessék maguknak mindezen életet adó érté­ket, és természetesen hogy magukkal vigyék vissza, Nyugatra. Olyan szellemi lopás ez, ami alapvető félreértéseken alapul. Az önmagukat keresők a dolgok helyi jelentését, ér­tékét figyelmen kívül hagyva kutatják a különféle tapasztalatokat csak azért, hogy él­ményként megélhessék, és azután történetként megfogalmazhassák, tapasztalatként ma­gyarázhassák azokat maguknak és másoknak. Bizonyos, céljaiknak megfelelő jelensége­ket kiemelnek azok eredeti kontextusából, új jelentéssel ruházzák fel őket az autenticitás jegyében. így keletkeznek - mindenekelőtt a turizmus következtében - a kisajátítás fo­lyamatában kommercializálódott értékek és dekontextualizált dekorációk. Alternatív élet­formaként jegyzik mindezt a MusicTelevision útifilmjei, ami ténylegesen csak a nyugati elképzeléseknek megfelelően alakított, félúton megakadt megismerés. A Kula Shaker pontosan ezt a gyakorlatot követi, mikor „indiai" zene címén a nyugati ízlést teljes mértékben kiszolgáló egzotikus zenét produkál. A keleti értékeket alapvetően más szempontból kereső, többé-kevésbé megismerésre törekvő gyakorlatról számol be Seán McLoughlin és Virinder S. Kaira az Angliában lete­lepedett mirpuri diaszpóra vizsgálata kapcsán. 9 A 2. világháború után Angliába költöző vendégmunkások mindig is nagyon szoros kapcsolatot tartottak fenn az otthon mar­adottakkal, a második generáció azonban - mint sok más hasonló esetben - sem szülei, sem a befogadó kultúra értékrendjét nem tartja a maga számára érvényesnek. A mirpuri fiatalok nagy része előbb-utóbb visszatér szülei hazájába látogatóként rövidebb-hosszabb időre: házasodni, tanulni, vallásukat megfelelő módon gyakorolni. Létezik egy alapítvány, amely egy hónapos identitásformáló tanulmányutakat szervez a fiataloknak. A tanul­mány ezen feltételezett megismerési folyamat ellentmondásait tekinti át. A hazalátoga­tó fiatalok általában nyugati turista módjára ismerkednek nagyszüleik világával, a helyi­ek pedig ennek megfelelően, az egykori brit tisztviselőknek járó vegyes érzelmekkel fo­gadják őket. A két kultúra között mozgó, tehát egyikben sem élő fiatalok számára az identitás mindig földrajzi helyzettől függő: Angliában a Mirpurhoz, Mirpurban az Ang­liához való kötődés válik értelemszerűen jelentősebbé. A helyzetfüggő és ily módon állandóan változó, pillanatnyi identitásról ír saját, első­sorban utazásai során szerzett tapasztalatai alapján Shirin Housee. 10 A mauritiusi szár­mazású, de Angliában felnőtt, brit állampolgárságú fekete bőrű nő olyan kombinációja az össze nem illő értékeknek, amely folyamatos konfliktusforrást jelent szinte minden helyzetben. Gyerekkorától kezdve meghatározó élményei egyértelművé tették, hogy számára nem létezik abszolút, a pillanatnyi helyzettől függetlenül létező, stabil identi­tás, csak a múlt és a jelen tapasztalatai alapján állandóan formálódó, meglehetősen elasz­tikus azonosságtudat. Az elfogadáshoz és az elutasításhoz szorosan kötődő identitás mindig összefonódik az adott társadalmi környezettel, alakulásának minden pillanata egy meghatározott politikai térben létezik csak, és minden esetben relatív: a feketeség csak a fehérek között válik jelentéstelivé. Fekete nőként brit útlevéllel tett utazásainak példa-

Next

/
Thumbnails
Contents