Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

Tabló - Az utazás világai. Raminder Kaur-John Hutnyk, eds.: Travel Worlds (Danó Orsolya)

hető a nyereséghajhászás és az egzotikumkeresés azonos alapjain a gyarmatosítás és a szexturizmus. A földrajzi, majd az ezeket követő kulturális felfedezések kezdetétől jellemző és a legkülönfélébb formákban testet öltő erőszakra világít rá Saurabh Dube is az 1868-tól Chattisgarhban evangelizáló német misszionáriusok tevékenységének és életformájának elemzésében.

2 A tanulmány az elvetemült kereskedő és a jóságos misszionárius elfogadott ellentétpárjáról alkotott fekete-fehér képet árnyalva, a misszionáriusoknak a gyarmati rendszer megszilárdításában betöltött sajátos szerepét és Bemard S. Cohn klasszikus elmélete

3 alapján az antropológus tényfeltáró-rekonstruáló tevékenységét vizsgálja. A misszionáriusok mindenekelőtt az autoriter, paternalista irányítás elfogadtatásával és megfelelő eszközökkel való megszilárdításával vettek tevőlegesen részt a kolonizáció és a bürokratikus hatalom legitimitása erősítésének folyamatában anélkül, hogy hivatalosan a hatalmi irányításhoz tartoztak volna. A brit adminisztratív hatalommal együtt alakították ki azt a kultúrát, amely- bár európai normák szerint alakult - mégsem a gyarmatosító hatalom társadalmának tükörképe volt, hanem olyan sajátos kulturális jelenség, amelyben a - tanulmányban részletesen tárgyalt - európai étkezés, öltözködés, háztartás és erkölcs új politikai jelentést kapott a koloniális uralom meghatározott társadalmi rendjében. A keresztény imperializmusnak az előző írásban is tárgyalt rendjét állítja feje tetejére Joyoti Grech Himnusz című versében, amely az angol nacionalizmus védőszentjének, az arab származású Szent György személyének és utóéletének ellentmondásaira hívja fel figyelmet.

4 Az utazó arab-keresztény arisztokrata döbbenten nézi a szigetlakók barbár szokásait, és igyekszik megtéríteni őket. Ki kit gyarmatosít valójában? Ilyen kontextusban mit jelentenek és kire vonatkoznak az olyan, a századok során egyértelműnek vélt kifejezések, mint „pogány", „vad", „gyarmatosító"? A vers e mélyen rögzült, ám meglehetősen bizonytalan alapokon álló mítoszok újraértelmezésére hív. A kizárólag politikai megfontolások alapján húzott határok évszázados egységes kultúrákat megbontó mechanizmusának példáját adja Virinder S. Kaira és Navtej K. Purewall Páváskodás című tanulmánya a Brit-India szétesése után, India és Pakisztán között rajzolt határjelentéseinek bemutatásával.

5 A kettéválasztott Pandzsáb korábban a vallási együttélés, a kulturális és nyelvi kohézió szimbóluma volt, amit egyetlen tollvonással szüntettek meg, teret engedve a klasszikus gyarmati rendszertől való megszabadulás után egy új, az előzőhöz számos elemében kapcsolódó gyarmatosításnak. Az egykor ikervárosként fejlődő Amritar és Lahore között ma a helyiek számára szinte leküzdhetetlen akadályként feszül az államhatár. A határt a helybeliek, akiknek rokonai, barátai immár közel 50 éve egy másik - és tegyük hozzá, ellenséges - állam polgárai, többórás vonatút és ezt megelőzően rengeteg adminisztráció árán léphetik át, míg a „megfelelő" útlevéllel rendelkező nyugati turisták szabadon használhatják a határátkelőket. Miként a nyugati tőke áramlásának, a multinacionális vállalatok terjeszkedésének sem szab határt semmi, csupán a két ország közti határ menti kereskedelmet akadályozzák a sorompók. A határ ilyen élesen elválasztó szerepe és az ehhez kapcsolódó többé-kevésbé állami irányítású határátlépési procedúrák kétségkívül sokkoló hatásúak, különösen a nyugati világ számára, a közép-európai olvasó azonban jól ismeri e szerepjátékokat és a pontosan tervezett előadások koreográfiáját. A szétválasztás pakisztáni-indiai gyakorlatának egyes elemeit tételesen elemzi a tanulmány, a határon történő, az egyes államha-