Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

Tabló - A művészet mint társadalmi viselkedés. Alfred Gell: Art and Agency (Wilhelm Gábor)

ben egy precízen kidolgozott művészetelmélettel találkozik, melyben a művészi tárgy nem csupán végterméke egy művész alkotó tevékenységének, hanem egy-egy társadalmi cselekvő kiterjesztése (és nem csak a művészé), és amelynek a működését a szerző számtalan nyugati és „törzsi" példán illusztrálja. Részben Gell a tárgyak és a megismerés, a személyek külső és belső aspektusai között létesít kapcsot, mely a kognitív tudomány és általában a viselkedés filozófiájának egyik legégetőbb problémájára ígér megoldást. Az egész elmélet alkalmazhatóságának és elfogadásának sikere mindenképpen az elmélet háttérfeltételezésén múlik. Gell elmélete szerintem annak arányában tud működni, mennyire meggyőző azzal kapcsolatban, hogy a művészi tárgy társadalmi cselekvőként, ágensként viselkedhet. Ennek a feltételezésnek a kulcsszerepe a könyv felépítésében is megjelenik. Az elméletet leíró első néhány fejezet után egyre hangsúlyosabbak lesznek a tárgyat mint személyt vizsgáló részek, melyekben már sokkal kevesebb szó esik az elméletről, mint a háttérfeltételekből adódó filozófiai problémákról és ezek lehetséges megoldásairól. A könyv záró fejezete így valójában ez utóbbi kérdéskört összegzi, és nem Gell antropológiai művészetelméletének egészét. JEGYZETEK 1. Gell elméletének erre a vonására összpontosít Bloch (1999) ismertetésében. 2. A kettő nem teljesen független egymástól. Az esztétikai művészetelméletek általában a nyugati társadalmak esztétikai ítéleteiből indulnak ki, tehát partikulárisak. Ráadásul ezen az sem segít, ha mégis sikerül ebbe a „törzsi" társadalmak esztétikáját bevonni, mivel a művészi tárgyak, a művészek stb. jelenléte társadalmi tény, mely nem magyarázható esztétikai elméletekkel (3. p.). A szemiotikai elemzések - bár nem korlátozódnak a nyugati társadalmakra - tematikailag nem elég univerzálisak, ugyanis a nem nyelvi alapú következtetési sémákkal nem tudnak mit kezdeni. Ezek pedig Gell érvelésében fontos szerepet játszanak a művészi tárgyak létrejöttében és értelmezésében, hatásaiban egyaránt (14- p). Annyit azért hozzá kell ehhez tenni, hogy Gell nézetében a szemiotikai szemlélet a konvencionális jelentésen alapuló értelmezésekre korlátozódik, noha léteznek ennél szélesebb körű „szemiotikai" modellek is. IRODALOM BLOCH, MAURICE I 999 Une nouvelle théorie de l'art. A propos d'/)rt andAgency d'

Alfred Gell. Terrain 32:1 19-128. DENNETT, DANIEL 1979 Brainstorms. London: Harvester. HANSON, F. A. I 983 When the Map is the Territory: Art in Maori Culture. In Structure and Cognition in Art. D. K. Washburn, ed. 74-89. Cambridge: Cambridge University Press.