Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

TÖRŐ TIMEA: „Add neki az erőt, ha kéri!..." Mai otthon szülési szokások Magyarországon

A mai társadalmi gyakorlat: kórházi szülések Míg a nem ipari társadalmakban a nők otthonukban vagy egy erre a célra kialakított helyen szülnek nőrokonaik és bábák segítségével, addig az ipari társadalmakban - így Magyarországon is - a szülések többnyire intézményes kórházi keretek között zajlanak. A magyarországi gyermekvárási és -szülési helyzetről 1987-ben átfogó kutatást végeztek első gyermeküket váró anyák körében. (A hazai körülmények azóta néhány vonatkozásban változtak csak, melyekre később utalok is.) A fent említett kutatás eredményeiről a Terhesség, szülés, születés II. című könyv (Hanák 1991) bevezetőjében a következőket olvashatjuk: „A beteggé válás a szülő nők számára kikerülhetetlen valósággá válik. Mintha minden terhesség patológiás eset lenne, gyakran úgy kezdődik. A szülő nő kiszolgáltatott és ellátott is egyszerre... Az elidegenedés a saját testtől fokozódik a szeparációval, hogy a világra jött gyereket az anya nem kapja meg, elválasztják, rögtön elviszik tőle." (Losonczi 1991:31.) Mindez traumatikus az anyára és a gyermekre nézve is. Nincs kapcsolat az anya és a gyerek között, nincs kapcsolat az anya és az apa között, és nincs kapcsolat az apa és a gyermek között sem. A terhesség, szülés, születés területén két női szakma van: a bábáké és a védőnőké, s mindkettő egyre jobban veszített a jelentőségéből. Az otthoni szüléseknél használatos technikai felszerelések alkalmazásával fokozatosan a férfi orvosok vették át az irányítást és az ellenőrzést a szülések felett. A szülések intézményes keretek között történő levezetését segítette természetesen a Semmelweis által bevezetett higiénés feltételek javítása is, aminek következménye a szülési halálozások nagyarányú csökkenése volt. A női élet nagy fordulójában tehát a férfiak vették át a hatalmat a nő teste-lelke, rendelkezési jogai felett. „Érdekes, hogy amikor a legnagyobb életfordulóhoz érkezik el a nő, az a terület, amely évezredeken keresztül a női tudás, tapasztalatközvetítés, a női szolidaritás csaknem kizárólagos területe volt, mostanra már kizárólagos férfidominancia alá került." (Losonczi I 991:35.) Kórházi szülés otthonosabban A szülési szokások reformja összefügg a feminista mozgalommal, mely a keleti és természetes gyógymódokat részesítette előnyben. Ezek a hatások hazánkat is érintették, s a kórházi gyakorlatban megjelentek különböző alternatív lehetőségek, aminek következtében az elmúlt tíz évben az előbb bemutatott helyzethez képest változásoknak lehetünk tanúi. A reformokat általában a családok egységének megerősítéseként - a korai anya-gyermek kapcsolat jelentőségét hangsúlyozva - a magzati és az újszülött-kompetencia felismerésének következményeként vezették be.

2 így a kórházak nagy részében lehetővé tették az úgynevezett „apás szüléseket", aminek több szempontból is jelentősége van. Ehhez kapcsolódóan a svéd társadalomban készült vizsgálatokról a hazai viszonyokhoz hasonló leírást olvashatunk: „A biológiai és szociális nem különbségét jelzi, hogy míg a nő terhessége látható, miként a szülésnél is vitathatatlan, ki az anya, az apa esetében nincs olyan objektív pillanat, melytől kezdve apának nevezheti magát. Az apaság