Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

TÖRŐ TIMEA: „Add neki az erőt, ha kéri!..." Mai otthon szülési szokások Magyarországon

Az otthon szülők „közössége" „Dr. Geréb Ágnes Magyarországon az egyetlen szülész-nőgyógyász szakorvos és pszichológus, aki szakmailag megalapozott felkészítéssel és kellő tudományos és technikai háttérrel otthoni szüléseket kísér. Mintegy tizenöt éves kórházi munka után immár nyolc éve kizárólag a szülőpár otthonában - és hamarosan a munkatársaival létrehozott Születésházban is-otthoni körülmények között vesz részt szüléseken. Ilyen formában mára már évente több mint száz szülést kísér, mind ez idáig hatszáznál is többet." (BónaBóna 1998:56.) Ahogy a fenti idézetből is kiderül, Magyarországon közismerten egyetlen szülésznő „kísér" otthon szüléseket. Tevékenységéhez az utóbbi hét évben többen kapcsolódtak. Létrehoztak egy alapítványt (Alternatal), mely különböző, szülésről szóló könyveket adott ki. Többen a szülés eseményéhez szakemberként is csatlakoztak (orvosok, pszichológusok, egészségügyi dolgozók, gyermekorvosok, pedagógusok), akikre jellemző volt, hogy többnyire ők maguk is szültek otthonukban. Tollúkból több írás is megjelent. Mások csupán mint szülők kapcsolódtak hozzájuk. Segítségükkel már kialakult egy dúlahálózat. (A dúlák az otthoni szülés során tevékenykedő női segítők.) A Népjóléti Minisztérium támogatásával dolgozni kezdtek egy budapesti, úgynevezett Születésház kialakításán, azonban anyagi okok miatt (a minisztérium visszavonta a támogatást) a terv nem valósult meg. Ezután a csoport Érden kezdte meg a születésház kiépítését. Ez az intézmény jelenleg is működik, és itt tartják a szülésre felkészítő programokat is. A szülők többféleképpen kapcsolódhatnak a csoporthoz: egymásnak adják tovább az élményeket, így egyre több leendő otthon szülővel ismertetik meg azokat. Jellemző, hogy egy-egy más szempontból létező „kör" nagy része is bekapcsolódik (például egy-egy vallási közösség, alternatív óvodai szülői közösség, baráti társaság). A csatlakozás másik útja a szülésznő tevékenységének megismerésével történik (például szakmai fórumokon vagy a tömegkommunikáció csatornáin át). Az otthon szülők körében van egy szorosabb egység, mely azokból áll össze, akik a jelenleg kialakulóban lévő szervezeti életben vesznek részt (kampányok indítása, pályázatok figyelése, szórólapok készítése, sajtótájékoztató, tanfolyamok szervezése és tartása, különböző szakmai fórumokon való képviselet), emellett pedig vannak olyanok, akik a tanfolyamon és a saját szülésükön kívül nem kapcsolódnak más szálon a csoporthoz, így lehet az otthon szülő anyák csoportja bizonyos értelemben „képzelt közösség" is; a tagok nem feltétlenül ismerik egymást és az utánuk következőket (Anderson é. n.). A munkám során felkeresett anyák mindannyian egy szülésznő közreműködésével szültek, az ő személye mintegy összekötő kapocsként működik. Az otthon szülő anyák többsége szellemi munkát végez, felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az anyák közül sokan dolgoznak az egészségügyi rendszerben, és jellemző, hogy sok köztük a pedagógus, pszichológus. A csoport tagjai bizonyos szempontokból hasonlónak érzik magukat, a kórházi szülésektől azonos pontokon határolják el magukat. Mielőtt azonban ezeket a pontokat szemügyre vennénk, érdemes bemutatnunk magát a kórházi szülés rendszerét, hiszen ehhez képest rajzolódnak ki az otthon szülés körvonalai, és fogalmazódnak megjellegzetességei.