Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

Tabló - „Sárkányország" Európában. Bhutan-Buddhistisches Königreich im Himalaya/Bhutan - Mountain Fortress of Gods című kiállítás (Kelényi Béla)

„Sárkányország" Európában Bhutan - Buddhistisches Königreich im Himalaya/Bhutan Mountain Fortress of Gods című kiállítás

1 Bhutánt gyakran úgy emlegetik, mint a paradicsomot, az utolsó Sangri-lát..." - utal a katalógusban Christian Schicklgruber, a bécsi Etnológiai Múzeumban (Museum für Völkerkunde) I 997 őszén megnyílt kiállítás egyik rendezője James Hilton elhíresült regényére.

2 Valóban, nem véletlenül vált mítosszá ez a kicsi - Svájc alapterületének megfelelő nagyságú - független királyság, amely szinte mindmáig megtartotta elzárkózását, s csupán mintegy három évtizeddel ezelőtt nyitotta meg először és óvatosan kapuit a nyugati világ előtt. A térségben ugyanis szinte egyedül a „Sárkány országa", a „Nagy Szomszédok", vagyis India és Kína közé ékelődött Bhután őrizhette meg tradicionális létformáját. Az évezred küszöbén történt változások alól azonban ez az ország sem vonhatta ki magát: a közelmúltban fokozatosan szakított hagyományos politikájával, s modernizációra irányuló intézkedéseket vezetett be. A szomszédos Tibettel ellentétben - melynek kultúráját az 1970-es évek közepe óta már több nagy, összegző kiállítás mutatta be - Bhutánról még nem rendeztek összefoglaló jellegű kiállítást a nyugati világban, s az innen származó tárgyak is csak kevés múzeum gyűjteményében találhatók meg. A több mint 490 tárgyat bemutató kiállítás - mely a rendezők szándéka szerint nemcsak az ország művészetét, vallását, hanem elsősorban néprajzát és modernizációs törekvéseit mutatta be - első állomása a bécsi Etnológiai Múzeum volt. A változatos típusú installációk tizenkét termen keresztül jelenítették meg Bhután arculatának legkülönbözőbb aspektusait. A kiállítás elsősorban az építészet (lásd nyitókép: kapu) és a lakás (faház, nomád sátor) bemutatásakor alkalmazta az enteriőröket. Az utóbbi esetben gyakorlatilag diorámával van dolgunk, ahol a sátor közvetlen környezetét is bemutatni igyekeztek a havasi legelők növényzetének imitálásával. Az összes többi teremben a tárgyak vagy vitrinben, vagy falra, illetve - a viseletek esetében - bábukra helyezve láthatók. A múzeum előcsarnokában felállított hatalmas, 12 méteres kapuinstalláción - mely a politikai és vallási hatalmat megtestesítő híres bhutáni kolostorerődök, a dzongok kapuzatát jelenítette meg - lehetett bejutni a kiállítótérbe. A nyitótermet egy díszes, I 9. századi oltár töltötte be, melynek három főalakja: Sákjamuni Buddha, a buddhizmus megalapítója, Padmaszambhava, a 8. században élt nevezetes tantrikus mester, aki nemcsak a tibeti, hanem a bhutáni buddhizmus történetében is jelentős szerepet játszott és a szentként tisztelt tibeti láma, Sabdrung Ngavang Namgjel (I 594-1 65 I ), aki a I 7. században uralma alatt egyesítette Bhutánt. A következő termek éppen az ő személyiségéhez kapcsolódva mutatták be a bhutáni teokrácia kialakulásának történetét. Ez a nagy formátumú államférfi, aki megfékezte az egymással viszálykodó fejedelemségeket, biztosította a buddhista Drukpa Kagyü rend hatalmát az országban, s a hagyomány sze-