Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

Tabló - A tankönyvírás nehézségei. Ágh Zsófia: Paraszti és polgári hagyományok a Kárpát-medencében (Juhász Ildikó)

A tankönyvírás nehézségei Agh Zsófia: Paraszti és polgári hagyományok a Kárpát-medencében. Néprajz, művelődéstörténet és régészet. Segédkönyv középiskolások számára. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió, 1999. 235 p. I an könyvet írni óriási feladat és felelősség mind szakmai, mind pedagógiai szempontból. Három tudományágat összefogni, átlátni és bemutatni egyetlen szerző tollából egy 235 oldalas könyv segítségével meglehetősen merész ötlet és vállalkozás. Ehhez a három szaktudomány és a pedagógiai követelmények igen alapos ismerete szükséges, még akkor is, ha a szerző segédkönyvnek szánja művét. Vajon sikerült-e ezzel a hatalmas feladattal megküzdenie Ágh Zsófiának? Kinek és mihez lehet ajánlani ezt a segédkönyvet/tankönyvet? Ezekre a kérdésekre próbálok meg választ adni, három fő részre tagolva mondanivalómat: 1. Röviden és vázlatosan ismertetem a tankönyvet. 2. Megvizsgálom, hogy a tankönyv kritériumainak mennyire felel meg e munka. Használhatóságáról, alkalmazhatóságáról, a könyv lehetséges gyakorlati céljairól írok. 3. Végül tudományos és szakmai szempontok alapján nézem át. Mennyire tesz eleget a szerző ezeknek a követelményeknek, illetve a könyv bevezetőjében leírt elméleti céloknak? I. A könyv szerkezete jól tagolt és világos felépítésű. Egy rövid bevezető után a három nagy rész öt-öt kisebb fejezetre, azok pedig Bevezetés, Forrás, Példa és Összehasonlítás címen újabb öt kis egységre tagolódnak. A szerző az öt részfejezet mindegyike után külön-külön megadja a felhasznált szakirodalom jegyzékét, az előbb felsorolt részegységekre lebontva azt. A könyv végén helynévmutató (224-227. p.) és az ajánlott irodalom tematikus listája (228-235. p.) található. A könyv rövid bevezetője, melyben a szerző bemutatja munkáját és ismerteti elméleti elképzeléseit, A könyv használatáról címet kapta (5-8. p.). Itt ismerkedhetünk meg a könyv létrejöttének nemes céljával, „hogy minden fiatal (és idősebb), aki forgatja, rátaláljon a történelem, a kultúrtörténet, a néprajz és a régészet szépségére és izgalmára, a szövegek mögött pedig felfedezze a természeti környezet és a benne élő ember életének, gazdálkodásának, társadalmának és alkotásainak összefüggéseit" (5. p.). A bevezetőben a szerző vázolja a könyv ismeretanyagát és szerkezetét, majd értelmezi és magyarázza a Bevezetés („amely röviden bemutatja a fejezet témakörét, és igyekszik a fejezetben előforduló ismeretlen fogalmakat tisztázni"), a Forrás („régi okleveles vagy egyéb történeti források, néprajzi gyűjtések, fotók, térképrészletek stb."), a Példa („kiemelnek