Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

SZÍJÁRTÓ ZSOLT: Egy konfliktus etnográfiája: „laikusok" és „szakértők" vitája az ófalui atomtemető kapcsán

3. A tanácsi választások során a magyar szocializmus rendszerében ekkor nyílt először lehetőség többes jelölésre. 4- A közvetlenül a történtek után készült szociológiai felmérés és értelmezés is átveszi ezt a „naiv" időszemléletet, s ez alapján rendezi el az eseményeket (Faragó-Juhász-Solymosi-TölgyesiVári 1990). 5. Későbbi megnyilatkozásaiban a PAV már megfordítaná ezt a folyamatot, mert az emberek csak a kézzelfogható előnyöket érzékelik. Ugyanakkor ezt az attitűdöt irracionális magatartásnak, emberi gyengeségnek gondolják, melynek nem volna keresnivalója egy racionális magyarázórendszerben. (Charles Perrow az ilyesfajta érvelésrendszert nevezi „abszolút racionalistának"; Perrow 1987.) 6. Ez a gondolatmenet a későbbiek során, amikor a PAV döntéshozói kezdték belátni, hogy léteznek másfajta - Perrow által „korlátozott racionalistának" nevezett (Perrow 1987) - perspektívák is, úgy finomodott, hogy az atomtemető okozta „pszichikai" megterhelés miatt kell kompenzációt fizetni. Itt meg kell említeni azt is, hogy a nyolcvanas évek magyar társadalmában gyakorlatilag nem léteztek olyan konfliktusmegoldó technikák, amelyek a lakosság és a telepítők közötti alkufolyamatból indultak volna ki. (Ez a helyzet a későbbiek során jelentősen megváltozott; Vári 1994; 1996.) 7. A cikket azért értelmezzük kicsit hosszabban, mert a magyar tömegkommunikációban az atomtemető ügyével foglalkozó későbbi tudósítások, beszámolók többé-kevésbé módosított formában átvették az itt megfigyelhető sztereotípiákat. 8. A tömegkommunikáció szerepéről, működésmódjáról a kockázatdiskurzusokban jó áttekintést ad: Noelle-Neumann-Hansen 1991; Kepplinger 1991. 9. Nagyon röviden az alábbi események zajlottak M agya regregyen: az önálló nukleáris hulladéktároló helyét kijelölő kutatások 1977-ben kezdődtek el a Mecsek térségében, négy helyszínen. A szakmai zsűrizések, a különböző szakvélemények eredményeképpen a kutatás Magyaregregy környékére szűkült le, amit alkalmas területnek is találtak. A botrány igazából akkor tört ki, amikor az akkori generáltervező, az ERŐTERV úgy terjesztette be ezt a helyszínt az Országos Tervhivatalhoz 1981-ben, hogy közben „elfelejtett" egyeztetni a területileg illetékes Baranya Megyei Tanáccsal (BMT). A tiltakozások hatására, számos tárgyalás után, ma már nehezen rekonstruálhatóan, a színfalak mögötti kompromisszum eredményeképpen ez a helyszín 1982 őszétől lekerült a napirendről. (Egyébként az itt történtekre vezethető vissza - egyebek mellett - a BMT negatív hozzáállása a PAV tevékenységéhez.) 10. A PAV döntéshozói persze értetlenül álltak az események ilyen alakulása előtt, és próbálták elmagyarázni a korábbi döntések hátterét, a másik oldalt azonban ez nem érdekelte, ügyetlen „kimosakodási kísérletnek" tekintette ezeket az érveket. 11. Az inkriminált rész így hangzik: „S hozzátették még azt a meghökkentően arrogáns kijelentést » is: megtanulnának az emberek fürödni, mosakodni." (Javorniczky 1988:7.) fs 12. A PAV egy nyilatkozatban reagált a nyilvánvaló ténybeli tévedésekre (nem a kiégett fűtőele^ mek kerülnek a hulladéktárolóba stb.), amit az újságíró kommentárban utasított vissza. 13. Az egyesületnek az alapításkor körülbelül 30 tagja volt, ez a szám rövid idő alatt megtízszereződött, a helyieken túl elsősorban a környező falvak lakói és néhány vidéki, illetőleg budapesti pS2 pártoló tag belépésével. Az egyesületen belüli szervezőmunkát egy informális csoport végezte, amely nem volt egészen azonos az egyesület vezetőségével. A titkár egy fizikus, mecseknádasdi lakos, az egyesületi elnök a nádasdi tanítónő volt. 14. A MTESZ pécsi székházában 1988. február 10-én rendezett fórumon a mecseknádasdi tanácselnök tett javaslatot a Független Szakértői Bizottság felállítására, s ezt az Ipari Minisztérium jelen lévő képviselői támogatták. 15. A PAV által felépített argumentációs rendszer az atomenergiához kapcsolódó nagy, általános 82 alapelvek tisztázásával indult, s a nukleáris hulladék, illetőleg a nukleáris hulladéktároló kér-3^