Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

SZÍJÁRTÓ ZSOLT: Egy konfliktus etnográfiája: „laikusok" és „szakértők" vitája az ófalui atomtemető kapcsán

SZÍJÁRTÓ ZSOLT Egy konfliktus etnográfiája: „laikusok" és „szakértők" vitája az ófalui atomtemető kapcsán Jelen esettanulmány az ófalui atomhulladék-tároló kapcsán kialakult társadalmi (tudományos, környezeti) konfliktus szintjei közül a „szakértők" és a „laikusok" közötti vitákat mutatja be, próbálja értelmezni. A szereplőkkel készített interjúk, írásos visszaemlékezések, dokumentumok alapján a dolgozat részletesen ismerteti a konfliktus e szakaszának kiemelt eseményéit. Bemutatja, hogyan tettek kísérletet a részt vevő felek arra, hogy - eltérő indíttatásokból és eszközökkel - a saját maguk elképzelése alapján definiálják, konstruálják meg a „konfliktusvalóságot", milyen dimenziókat tartottak e tevékenység során fontosnak, hogyan jártak el, s e kísérletek milyen eredményt hoztak, miért vált ennek következtében nagyon nehézzé, szinte lehetetlenné a kommunikáció az eltérő nézeteket képviselő csoportok között. A tanulmány szeretné azt is bemutatni, hogy milyen kulturális koncepciók ütköztek össze ebben a szakaszban: a részt vevő felek miképpen értelmezték saját tevékenységüket, milyen jelentéseket kapcsoltak hozzá, azaz miképpen jellemezhető a konfliktus „kulturális logikája". Az empirikus felmérések, interjúk során arra helyezem a hangsúlyt, hogy minél többet megtudjunk a konfliktus szereplőinek magatartását meghatározó világképekről, habitusokról, illetőleg ezek társadalmi, kulturális, politikai gyökereiről. Megpróbáltam tetten érni a kulturális tudás eltérő rendszereit, amelyek meghatározták a konfliktus különböző percepcióját, konceptualizációját, a megoldási lehetőségek körét, illetőleg kijelölték a tömegkommunikációs reprezentáció kereteit. 1 elen esettanulmányban az ófalui atomhulladék-tároló kapcsán kialakult társadalmi (tuományos, környezeti) konfliktusok „természetrajzát", kulturális logikáját szeretnénk £ bemutatni, értelmezni. Mivel az események a szélesebb nyilvánosság előtt is ismeretec- sek, ezért e helyütt elegendő röviden összefoglalni a fontosabb állomásokat. A történet . <N az I 970-es évek közepén kezdődött. Az egyik szereplő, a Paksi Atomerőmű Vállalat (a I; továbbiakban: PAV) számára ekkor vált egyre sürgetőbbé, hogy folyamatosan növekvő mennyiségű kis és közepes aktivitású nukleáris hulladékának felszín közeli tározót építsen. Az előzetes geológiai felmérések alapján különböző helyszínek jöttek szóba, majd az államigazgatási döntések következtében 1983 végére az alternatívák fokozatosan szűkültek le egyetlen helyszínre, a Baranya megyei Feked-Véménd-Ofalu háromszög által határolt térségre. Az engedélyeztetési, egyeztetési bürokratikus eljárások, előkészületek további négy évet vettek igénybe, míg 1987-ben megkezdődhettek az építkezést előkészítő próbafúrások.