Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 1. (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1998)

BALI JÁNOS: „Hungarofradizmus" Egy sportegyesület szimbolikája

A szurkolók úgy vélték, hogy az eset a rendőrállami rendszert idézte, és „itt toporog a küszöbön a XXI. század, és Magyarországon még mindig nincs igazi európai gondolkodás".

29 Az európaiság értékrendjét a futballmérkőzések kapcsán általában a toleranciával, demokráciával és az erőszakmentességgel társítják, tehát azokkal az értékekkel, melyek az úgynevezett „kulturált emberi magatartással", a végletes megnyilvánulásokat nélkülöző szurkolói viselkedéssel hozhatók összefüggésbe.

30 A fradizmus szimbolikájában az 1990-es években megjelent a politikai retorikából vett szlogen, az Európához való csatlakozás motívuma. „A Ferencváros elsőként elindul Európa felé" címmel jelent meg tudósítás abból az alkalomból, hogy a Fradi - elsőként a magyar futballcsapatok közül - a német bajnokságban (Bundesliga) szereplő játékos leigazolását tervezte (Nemzeti Sport, 1995. 09. 2 I.). Az európaiság értékei persze leginkább azon események és mérkőzések alkalmával kerülnek felszínre, amikor a Fradi egy külföldi, lehetőleg egy labdarúgásban vezető, Magyarországtól nyugatra fekvő európai ország klubcsapatával játszik. Az I 995-ös AjaxFradi mérkőzés például már az ominózus „ügy" kirobbanása előtt is a „Nyugat" és a „Kelet" egymás elleni mérkőzése volt. A meccset megelőző esélylatolgatásokban a sportnapilap „Bukások Keleten" címmel olyan elemzést közölt, melynek az volt a pozitív kicsengése, hogy az Ajax története során már számos kelet-európai csapattól szenvedett vereséget. A közvetlen párhuzamot pedig az 1974- évi bolgár CSZKA elleni, BEK védőként elszenvedett vereség szolgáltatta (Nemzeti Sport, 1995. 09. 21.). Egy-egy jelentősebb FTC siker legfőbb eredménye az, hogy „újra a Ferencvárosról beszél Európa".

31 A külföldnek, Európának való megfelelés motivációja, a nemzetnek önmagáról kifelé sugárzott képe és ezáltal a külföld megítélésének fontossága nemcsak a fradizmusnak, hanem a magyar nemzettudatnak is szerves és lényeges komponense. Nem véletlen, hogy az Ajax támogatóinak a spanyol Marca című lapban megjelent, a Ferencváros szurkolóinak a rasszista viselkedését elutasító felhívása ügyében egy országgyűlési képviselő kérdést intézett a parlamentben a külügyminiszterhez. Ebben cselekvésre szólította fel a kormányt, mivel „a nyílt levél nehezen felmérhető kárt okozott Magyarország jó hírének, hazánk nemzetközi megítélésének, és súlyosan rombolta az ország imázsát".

32 Az európaiság bizonyos retorikai elemeit nem csupán a Fradira értelmezve alkalmazza a tömegtájékoztatás, inkább arról van szó, hogy némely vándormotívum, publicisztikai szófordulat bizonyos helyzetekben a Fradira is alkalmazható. Amikor I 995-ben a spanyol Real Madrid látogatott az Üllői útra, a mérkőzést megelőzően az FTC vezetői felhívást intéztek a csapat szurkolóihoz, kérve őket a „fair módon" való szurkolásra, hogy „ne beszéljen rólunk fél Európa" (Nemzeti Sport, 1995. I 1.01.). Ugyanebben az évben a Fradi női kézilabdacsapata Bajnokok Ligája mérkőzést játszott a német Bréma együttesével. A minimális arányú hazai vereségtől elkeseredett szurkolók különböző tárgyakat dobáltak a pályára, ami a sajtóban úgy jelent meg, hogy „Európa előtt vizsgáztak a fradisták".

33 A perifériális léthelyzetből adódó kisebbségi érzés és megfelelési vágy nemzeti identitást formáló ereje következtében általában a magyar, konkrétan a ferencvárosi sportról (vagy futballról) folyó beszédet olyan szimbolikus kifejezések tarkítják, melyek konkrét mérkőzéseket, a pályán történő eseményeket vagy a szurkolók magatartását az európai-perifériális ellentétpárban helyezik el. Ha a Fradi külföldön lép pályára, kimondva és kimondatlanul felelősséggel viseltetik a magyar nemzet iránt, mivel a csapaton, az egyesületen keresztül mérik és minősítik a nemzetet. Az FTC labdarúgócsapata I 995-