Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 1. (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1998)

GRANASZTÓI PÉTER: Eltűnt mindennapok nyomában. Mezővárosi társadalom a tárgyak tükrében (Kiskunhalas 1760-1850)

kes összefüggésre és különbségre mutathat rá. Végül szólni kell a legritkább tárgytípusról (egyéb), amely csak 50 százalékában fordult elő a leltáraknak, és amit némi túlzással „civilizációs tárgyaknak" is nevezhetünk. Legjelentősebb csoportja a könyv, de ide tartoznak a fegyverek, játékok, ékszerek, dohányzóeszközök stb. is. A tárgyi világ összetételéről is - az előzőekben ismertetett csoportok alapján - az I. ábra tájékoztat, melynek egyik érdekessége, hogy nagyvonalakban végig - a legtöbb tárgyas háztartástól a legkevesebbel rendelkezőig - hasonló marad a tárgyi világ struktúrája. Ezt a 2. ábra is megerősíti, ahol három metszetben vizsgáltuk ugyanezt a kérdést. A 2. ábra az eddigieknél is jobban látszik a tárgyi világok különbsége, hiszen a sok tárggyal rendelkezők egy-egy jelentősebb tárgytípusa szinte kiteszi a kevés tárggyal rendelkezők összes tárgyát. Ezen az ábrán, de a 3. ábrán még inkább szembetűnő, hogy az arányok mennyire hasonlóak, bár megállapítható, hogy minél kevesebb tárgya van valakinek, annál jelentősebb arányt képviselnek a bútorok és az ágynemű, és annál kevesebbet a konyhai-háztartási eszközök. Nem beszéltünk eddig a munkaeszközök két csoportjáról, pedig ezek mennyiségi különbségei alapvetően meghatározhatják egy-egy háztartás lehetőségeit, vagyoni vagy társadalmi helyzetét. Talán azt is érdemes megállapítani, hogy mennyire dominálják (kb. 80 százalék) a tárgyi világot a munkaeszközök és a konyhai-háztartási eszközök, vagyis általában a termeléshez és feldolgozáshoz kapcsolódó tárgyak. Az eddig bemutatott ábrák segítségével a tárgyi világ átlagos jellemzőit elemeztük. Az átlag egyik legegyszerűbb és alapvető eszköze a jelenségek bemutatásának, de alkalmazásakor az egyéni különbségek, különleges esetek eltűnnek. Ezért, hogy legfőbb célunkat megvalósítsuk, vagyis hogy egyéni szinten ragadjuk meg az anyagi kultúra valóságát, a 200 leltár tárgyi világának hasonlóságait és eltéréseit kell feltárnunk. Kik azok, akik tárgyi világának összetétele hasonló, miben állnak a hasonlóságok és eltérések, milyen társadalmi vagy kulturális okokkal magyarázhatóak ez utóbbiak? A tárgyi világ struktúrájának különbségei már a 1 -3. ábrákról is leolvashatóak voltak, de a különbségek még érzékelhetőbbé válnak, ha egyéni bontásban mutatjuk be (4. ábra). A 25 legtöbb tárggyal rendelkező tárgyi világa bizonyos fokú hasonlóságok mellett (pl. a konyhai-háztartási eszközök dominanciája vagy a bútorok hasonló jelentősége) nagy különbségeket is rejt. Elég, ha a három legtöbb tárggyal rendelkezőt vizsgáljuk, rögtön három teljesen eltérő tárgyösszetétellel bírót találunk, amellett hogy általános vonatkozásokban nagy hasonlóságok is felfedezhetőek. Az első - mint már elmondtuk - egy görög kereskedő, a második a katolikus plébános. Tárgyi világuk, ha csak a bútort, ágyneműt és ruhát nézzük, szinte teljesen megegyezik, viszont a munkaeszközök mennyisége már óriási különbségeket mutat. A plébánosnak arányait tekintve alig volt, a kereskedőnek pedig annyi, mint a harmadik legtöbb tárggyal rendelkező redemptus gazdának. Bizonyos tekintetben a tárgyi világok két nagy ellentétét jelentik. Azonban a redemptus gazda is különbözik a hozzá valamennyire hasonló tárgyi világgal rendelkező kereskedőtől. A munka- és konyhai-háztartási eszközeik száma hasonló, de a gazdának már jóval kevesebb bútora, ruhája, ágyneműje és egyéb tárgya volt. Mint láttuk, elég volt három személy, és máris az egyéni helyzetek változatosságába botlunk, és ha végigtekintünk az ábrán, a tárgyi világok struktúráját vizsgálva a sok hasonlóság mellett további különbséget fedezünk fel.