Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 1. (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1998)

PÁSZTORY ESZTER: Sámánizmus és észak-amerikai indián művészet

2. ábra. Sziklafestmény, Medicine Rapids, Saskatchewan Qrant 1967 alapján mint az alsó világnak és a föld belsejének felel meg. A középen elhelyezett sátor a föld felszínén elhelyezkedő világ közepét jelöli. Az evenki sátor igen kidolgozott, más sámánisztikus csoportoknál viszont a díszlet sokkal egyszerűbb és gyakran csupán a világ tengelyét jelképező központi oszlopból áll. A világ háromdimenziós megjelenítése gyakran szerves része a sámánisztikus előadásnak, míg a kozmosz kétdimenziós megjelenítését csak ritkán alkalmazzák a szeánszok során, és akkor is csak mint vizuális megjelenítésnek van jelentőségük. A sámán kellékei közé tartoznak a botok és egyéb tárgyak, ám jóval kevésbé használatosak képek és ábrák. A szibériai goldok híres festett öltözéke meglehetősen egyedi és jellegzetesnek egyáltalán nem mondható példa a kétdimenziós kozmikus ábrára. A legtöbb szibériai sámán öltözéke madarak és állatok formáját idézi, és a ruhához erősített tárgyakból áll. Ilyenek például a láncok, maszkok, babák és függők, melyek a sámán erejét jelképezik. A goldok öltözékére festett minta a világegyetem szerkezetét jeleníti meg: megtalálhatók rajta a központi tengelyek világfái, a különleges erővel rendelkező állatok, például a medve és a macskafélék, és a kör, amely minden bizonnyal az ég felé nyílik meg (Vastokas I 974)- Ezek az ábrázolások nem pusztán gondolatok megtestesítései, hanem bonyolult összefüggésrendszerek magyarázatai. Olyan képre hasonlítanak, amilyet akár egy mai etnológus is rajzolhatott volna szóbeli beszámolók alapján. A goldok Északnyugat-Szibériában élnek, és jelentős hatással van rájuk a mandzsu és a kínai kultúra. A világegye-