Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Granasztói Péter: Diapozitív-gyűjtemény
Diapozitív-gvűitemém 783 a pomázi és szentendrei búcsúról (kb. 150 darab) jelentősen csökkentették a gyűjtemény tematikus hiányosságait. Közel kétezer darab dia került még vétel22 útján a gyűjteménybe, amelyek már inkább vegyes, elsősorban népi építészeti témájúak. Mennyiségét tekintve kiemelkedik Csömör Lajos közel ezerdarabos sorozata székelyföldi kapukról, épületekről, temetőkről stb. A gyarapodás összefüggött a nyolcvanas évek második felében meginduló és a falurombolással is összefüggő „Erdély-mentő mozgalommal” is, amikor muzeológusok is, de főleg amatőr és hivatásos fotósok utazásaik során rengeteg diát készítettek. Ezek többsége épületekről készült, vagy díszes szokásokat, viseletét örökített meg. A múzeumból különösen Gaál János készített jelentős sorozatokat erdélyi templomokról és a körösfeketetói vásárról (176 darab). Már említettük, mennyire megszaporodtak a szokásokat megörökítő felvételek. A lakodalmon kívül a búcsúk (Szabó Zoltán), a betlehemezés (Szacsvay Éva keceli felvételei), a turizmus (Fejős Zoltán 222 darab), a farsang, a kakasütés, valamint a viselet és a népi építészet (Pozsony Ferenc 524 darab), a csíksomlyói búcsú (Mohay Tamás 138 darab), a munkácsi zsidó táplálkozási szokások (Rékai Miklós 91 darab), a húsvét (Fülemile Ágnes 94 darab) témákról születtek hosszabb, akár száz-százötven darabos sorozatok. Végül szólni kell a gyűjtemény szerkezetét és gyarapodását legjobban befolyásoló tényezőről, a magyar népművészet motívumkatalógusáról. Ez a nagy múzeumi kutatási program a népművészet tartalmi-formai egységeinek formalizált, egységes szempontokon nyugvó leírását tűzte ki célul. A leírórendszer kidolgozása elsősorban a Néprajzi Múzeum, illetve más vidéki múzeumok datált tárgyai alapján indult meg. A kutatás egyik kézzelfogható eredménye a diapozitív-gyűjteményben található több mint hatezer színes diapozitív. A motívumkatalógus gyűjteményt érintő munkálatai 1983-ban indultak. A motívumkutató munkacsoport operatív irányítója és adminisztratív ügyeinek intézője Fejős Zoltán, tagja az egyes gyűjtemények kezelőin kívül Verebélyi Kincső, illetve Benda Gyula volt. A cél - a kutatáshoz szükséges dokumentációs rendszerhez kapcsolódva - egy külön egység létrehozása volt a fotó- és a diatárban a mintaként kiválasztott datált tárgyak fotói és leírásai tárolására, nyilvántartására. A munkálatok még a nyolcvanas évek végén is folytak, ekkor már Molnár Mária irányításával. Fokozatosan készültek a fekete-fehér fotók és a színes diák a mesterség-, a táplálkozás-, a kerámia-, az állattartás- (pásztorfaragások) és a textilgyűjtemény, illetve ezen témakörök anyagából. Ez az anyag máig külön egységet alkot a gyűjteményen belül, beleltározva a diagyűjtemény törzsanyagába nincs, nyilvántartása a tárgyak eredeti leltári száma alapján történik a fénymásolt leírókartonok segítségével. Az Antenna Hungáriával kötött szerződés teljesítése érdekében az anyag háromnegyedének szkennelése és CD-re írása megtörtént. A gyűjtemény gyarapodásának bemutatása kap- A gyűjtemény jelenlegi Összetétele csán már érintettük a diák tematikai, földrajzi megoszlását. A hatvanas és hetvenes évek szerényebb gyarapodását (7000 darab) a nyolcvanas években óriási növekedés követte (12 ezer darab). Ez a növekedési ütem a kilencvenes években sem csökkent, ha figyelembe vesszük, hogy 1997-ig 7000 diával gyarapodott a gyűjtemény, és jelenleg 30 172 az utolsó beleltározott tétel. Ezt a gyarapodást a szak- és a földrajzi mutató is követi. Ezek alapján készültek a 22 Az amatőr vagy hivatásos fotósok sorozatainak megvásárlását különösen szorgalmazta Hoffman Tamás az 1980-as évek elején. A cél a gyűjtemény jó kvalitású képekkel való gyarapítása volt
