Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Fogarasi Klára: Fényképgyűjtemény
766 Fogarasi Klára A gyűjtemény anyaga állandó illusztrációs forrás a néprajztudományban, a nagy összegzések (Néprajzi lexikon, A magyarság néprajza stb.) és a szakcikkek is használják (Szilágyi M. 1984b; Fogarasi 1993; Szuhay-Barati 1993; Szuhay 1989; 1998). A különböző múzeumok fotógyűjteményeinek anyagából egymás után jelennek meg szemelvények, válogatások (Jalsovszky-Tomsics 1992; Kincses 1993; Gerö-Jalsovszky-Tomsics 1996; Ferenczy-Kin- CSES 1999) vagy sorozatok, de közös kiállítások, kiadványok is készülnek.105 A folyamatos kapcsolattartás, tapasztalatcsere egyébként is nélkülözheteden, hiszen a gyűjtemények szakosodtak, és az antikváriumok kínálata, a szaporodó aukciók, a vásárlásra ajánlott fotográfiák megfelelő helyre juttatása vagy éppen - a gyűjtőkör alapján -a fölöslegessé vált képektől való megszabadulás ezt megkívánja. (Amennyiben a szelekció elve nem működik a gyűjtésben, áttekinthe- tedenné válik a gyűjtemény, egyre költségesebbé válik, vagy egyáltalán nem valósulhat meg a megfelelő tárolás, tudományos földolgozás.) Jelenleg is gazdagodik a tár egyrészt a terepmunkát vállaló munkatársak, másrészt a vásárlások, de ajándékozás jóvoltából is. Megvásárolta a gyűjtemény Rácz István kb. 600 felvételét, melyeket 1963-ban Mexikóban, Közép-és Dél-Amerikában készített, kb. 230 nor- végiai, finn- és svédországi felvételét ajándékba kapta a múzeum. Madar Ilona 1984-ben Vas, Somogy, Baranya, Szolnok és Hont megyében mintegy 400, Mohay Tamás 1992-ben Erdélyben 500 felvételt készített; ezeket a múzeum megvásárolta. A múzeum munkatársai .közül többen is gyarapították a fényképgyűjteményt, például Szuhay Péter 1982-1983-ban Heves, Borsod és Szabolcs megyében készített kb. 550 felvételével, Szojka Emese Bács-Bodrog és Pest megyében kb. 100, Szabó Zoltán 1993-ban a Dunántúlon Győr, Veszprém, Somogy megyében kb. 400 fényképet készített és adott át. Kerezsi Ágnes néprajzkutató vezetésével Winter Erzsébet, a múzeum fényképésze kutatóexpedíción vett részt a hantik és udmurtok között 1991-ben, 1993-ban és 1994-ben. Itt készített és gyűjtött felvételeik a rokon népek anyagát gazdagították. Winter Erzsébet ezenkívül elsősorban Erdélyben készített sok felvételt, fényképeinek száma meghaladja a tízezret. Beleltározásuk még nem törfént meg. A gyarapodás ugyanakkor jóval kisebb mértékű, mint a két világháború között vagy a második világháború után. Ennek több oka van: először is az a tendencia, hogy egyre többen, a kollégák jelentős része is, áttért a diázásra, a filmezésre, Oletve a videofelvétel készítésére. Az a kutató sem adja le saját fölvételeit a gyűjteménybe, aki hűséges maradt a fényképezőgéphez (erre már korábban is volt példa). A hivatásos fényképészek régi felvételei a műkereskedelem részévé váltak: antikváriumokban, aukciókon egyre gyakrabban bukkannak föl, bizonyos műhelyek vagy mesterek képei esetenként hihetedenül magas áron cserélnek gazdát, ezért ritkább az ajándékozók száma, illetve kisebb az így gyűjteménybe kerülő felvételek mennyisége. Ma a gyűjteményben található fényképek da- A gyűjtemény jellege rabszámának megállapítása is problematikus, és jelenlegi összetétele több okból is. 1999. december 31-én az utolsó tétel sorszáma 317 623, de mintegy 100 000 felvétel egyelőre leltározatlan. A leltározott felvételek száma azonban nem azonos a fényképek pontos darabszámával. A Néprajzi Értesítő az éves gyarapodások felsorolásakor (kivéve 105 Az első ezek sorában az Érték a fotóban című kiállítás volt Tatán 1993-ban, ezt követte az Otthon, 1999- ben. (A konferencia előadásai a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága kiadásában jelent meg 1994-ben.)
