Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Fogarasi Klára: Fényképgyűjtemény
762 Fogarasi Klára Márkus Mihály, Molnár Balázs, Takács Lajos, Boross Marietta fotográfusi munkássága. A helyszínek, a választott néprajzi témák, a kifogástalan komponálóképesség és technikai minőség szempontjából Molnár Balázs és Gunda Béla említendők elsősorban; ez a képek használatában, publikációkban való szereplésük gyakoriságát tekintve is megmutatkozik. Molnár Balázs a gyűjtemény egyik legtöbbet fényképező kutatója volt: mintegy tizenötezer felvétele található a gyűjteményben. 1941-1942-ben, majd 1950 és 1975 között dolgozott a Néprajzi Múzeumban, s település, építkezés, gazdálkodás témakörben jelentette meg cikkeit a szakfolyóiratokban. Felvételei között sok kitűnő riportképet is találunk, amelyek olyan pillanatokat örökítettek meg, amelyeket nem befolyásolt a fényképezés ténye. Választott témáinak köre - amelyek mindegyike a hétköznapi léthez kötődött a fényképezés technikai fejlődése és elterjedése, valamint kapcsolatteremtő képessége szintén hozzájárulhatott a felvételek természetességéhez. Fényképein mindenesetre a korszak paraszti életmódjának jellegzetes élethelyzetei, karakterei és helyszínei tárulnak elénk. Takács Lajos 23 éven keresztül volt a Néprajzi Múzeum munkatársa (1950-1973), s fényképeit elsősorban saját kutatási területeiről, az irtásgazdálkodásról, a földművelésről, illetve a népi históriaköltészetről készítette, számuk meghaladja a tízezret.98 Boross Marietta szintén 1950-től dolgozott a múzeumban, az általa készített 7343 felvétel túlnyomó része a népi kertkultúra folyamatait, eszközeit, művelőit örökítette meg.99 A fényképgyűjtemény kezelője 1970-től 1978-ig Hegyi Imre volt, az intézmény fotóműhelyének fényképészei pedig Réger Endre, majd Franciscy József. Csilléry Klára számtalanszor Franciscyval járta a falvakat, s fontosnak tartotta, hogy kitűnő minőségű felvételek örökítsék meg az eltűnőben lévő életforma még hitelesen rögzíthető helyszíneit. Különösen halaszthatatlan volt ez a paraszti szobabelsők fényképezésekor, hiszen hosszú ideig (a vaku megjelenéséig) használható minőségű felvételt itt a korai időszakban alig, később is csak kevesen tudtak készíteni, például Fél Edit, Gönyey Sándor és Vajkai Aurél. Arányaiban összehasonlíthatatlan a képanyag a külső (település-építkezés) témakörben és a belsők (lakóterek) megörökítésére vonatkozóan. A magyar fotótörténet élvonalában számon tartott fényképészek, fotóművészek anyagához jutott hozzá a Néprajzi Múzeum fényképgyűjteménye az 1970-es, 1980-as években: Erdélyi Mór 114,100 Szöllősy Kálmán majdnem 2000 felvételét101 és Vadas Ernő két világháború között készített 564 néprajzi felvételét102 vásárolta meg. 1981-ben szintén vásárlás útján került a gyűjteménybe a korai anyagot gyarapító két album Glatz Tivadar és Koller Károly, illetve az egyik albumban még más fényképészek felvételeivel (ltsz.: 297769- 297873). Az albumokat eredetileg a bécsi világkiállításra készítették. A fényképalbum, a 19. századnak ez a jellegzetes polgári használatú, azonos család vagy fotográfus képanyagát tartalmazó műfaja a múzeum gyűjteményében alig fordul elő. A megszokott népviseleti felvételek mellett a Glatz-Koller-albumban műtermi zsánerképeket, sőt a korabeli hétköznapi népéletről szabadtéri, riportképszerű felvételeket is találunk. Ez utóbbiak - falusiakról - nem gyakoriak Magyarországon ebben az időszakban. A műfaji újdonságok mellett lényege98 Ltsz.: 98193 és 252335 között több részben. 99 Ltsz.: 63203 és 280560 között több részben. 100 Ltsz.: 270038-270152. 101 Ltsz.: 198852 és 309705 között több részben. Összesen 3339 képét őrzi a gyűjtemény. 102 Ltsz.: 268263-268822, 305495-305498.
