Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Fogarasi Klára: Fényképgyűjtemény
Fényképgyűitemény Ebből az időszakból Erdélyi Zoltán fotósorozatait kell megemlíteni. Erdélyi Zoltán egyetemi hallgatóként kezdett el fényképezni 1953-ban. Első felvételei fakitermelés (ltsz.: 122342, 109345-122351), szállítási módok, a fa hasznosítása témakörben kisebb, 30 darabos sorozatok- a kivágandó fa megjelölése favágás, a fa összerakása, fahordó eszközök és módok - kézi, állati és gépi erővel (ltsz.: 109352, 109367), a fa hasznosítása. 1958 és 1963 között a különböző rendeltetésű, anyagú, megmunkálású és díszítésű kosarak készítési technikáit, fázisait, az elkészült termékek változatait, értékesítésük és napi használatuk módjait fényképezte Nógrád, Heves és Borsod megyékben (ltsz.: 133150-133223, 210094-210101). A kiválasztott tárgy esetében nemcsak a készítés fázisait, hanem típusait: a felhasználás függvényében módosuló anyagait, formáit, fonásmódjait, díszítettségét is nyomon követhetjük több száz felvételén. Ezenkívül ebben a periódusban néhány kisebb sorozatát kell megemlíteni, például varsa- és tutajkészítés (ltsz.: 201185-201199). Fotográfusi tevékenységének jelentősebb hányada azonban a következő időszakra esik. A fényképdokumentáció - mint a létező objektumok megörökítése és nélkülözheteden segédeszköz azok újraépítéséhez - Erdélyi Zoltán felvételein tanulmányozható. 1964-től 1975-ig készített felvételeket település-építkezés témakörben a szerveződő szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkálatait segítendő. Bejárta és fényképezte a Zalaegerszegen felépített göcseji és a Párádon kialakított falumúzeumokat, továbbá a bukaresti, nagyszebeni szabadtéri néprajzi múzeumokat (ltsz.: 222942-222984, 223018-223045, 222920-222941). A cél a megvalósítandó hazai, központi szabadtéri néprajzi múzeum helyszínének felkutatása, az ott felépítendő épületek kiválasztása, az adott épület eredeti állapotának, majd a bontás folyamatának, elszállításának dokumentálása volt. Különböző típusú és számú sorozatai nyomán (épülettípusok, bontási folyamatok dokumentációja száztól nyolcszázig terjedő darabszámmal) mintegy 7000 felvétel született dunántúli, felvidéki és az Alföld északi részét bejáró utazásain. Erdélyi Zoltán egyébként 1957—1970-ig volt a gyűjtemény kezelője. A Néprajzi Múzeum 1975-ben költözött jelenlegi épületébe. Itt a fényképgyűjtemény számára is korszerűbb tárolási feltételeket lehetett teremteni: külön helyiségbe került a közönségszolgálat; a földrajzi és szakleltári cédulák szintén külön térben, vasszekrényben találhatók. A technikai feltételek tehát itt nagymértékben javultak. A gyűjtemény állományának egyharma- da az elkövetkező évtizedekben keletkezett, illetve került az intézménybe. Erre az időszakra esik egy másik - szintén a népi építkezés témakörét érintő - gyűjtés is: a népi műemlékek országos felmérése minden egyes települést érintően. Az adott faluba érkező kutató feladata az volt, hogy minden megörökítésre érdemes épületet fényképezzen le, és a megadott szempontok szerint legalább egy házat (a gazdasági épületekkel együtt) mérjen föl. Jó néhányan akadtak természetesen, akik - kihasználva az alkalmat - nemcsak építkezési, hanem más témaköröket érintő felvételeket is készítettek. Az országos áttekintés szinte teljes szakmai összefogással készült: a múzeum munkatársai, a vidéki kollégák, sőt egyetemisták is kivették részüket a munkából, és összesen majdnem 27 000 felvétellel gyarapították a gyűjteményt. Az anyag háromnegyed része található a Néprajzi Múzeumban, a többi a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tulajdona. Gyarapodást jelentett a korábbi anyagok - a múzeum saját kutatói által készített felvételek - beleltározása is (Vajkai Aurél, Morvay Judit, Kresz Mária, Balassa Iván, Csilléry Klára, Király Péter, Molnár Balázs, Eperjessy Ernő, Hegyi Imre, Györgyi Erzsébet, Szolnoky Lajos, Boglár Lajos gyűjtőútjain készült fényképek), és a vásárlások. A néprajzi fényképezés szempontjából a következő generáció tagjai közül tudományos jelentőségét és mennyiségét tekintve kiemelkedő jelentőségű Hegyi Imre, Kresz Mária,
