Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Fogarasi Klára: Fényképgyűjtemény
756 Fogarasi Klára A második világháborút követően kezdődött a néprajzi fényképezés következő nagy korszaka az akkorra elterjedt olcsó géptípusok révén. Ezt bizonyítják a számadatok is: 1948 előtt - Xántus első fényképgyűjtésétől számítva majdnem 80 év, a gyűjtemény hivatalos megalakulásától fél évszázadnyi idő alatt - keletkezett a gyűjtemény egyharmada, majd az ezt követő 50 évben az állomány háromszorosára nőtt. Ebben a periódusban ezért csak a nagyobb, egységes s a tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű egységeket vesszük számba. A múzeum több részben vásárolta meg Györffy István hagyatékából a Bobett géppel fényképezett felvételeket.89 Fontos és nagy értékű kollekció volt a Magyar Filmiroda (MFI) anyaga. E fényképanyag megszerzése ügyében már 1948-ban folyt levelezés: Vargha László, a Néprajzi Múzeum megbízott igazgatója levelet intézett Ortutay Gyulához, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, s kérte, hogy „a Magyar Filmiroda értékes és tudományos, valamint művészi illusztrációra igen alkalmas fényképanyagát a Néprajzi Múzeumnak juttatni szíveskedjék. Alaposan alátámasztja kérésünket az a körülmény, hogy a Néprajzi Múzeumban van az ország egyetlen hatalmas néprajzi fényképanyaga”, s az említett kollekció „jelentősen kiegészítené és erősítené ezt a magában is fontos gyűjteményt s egyben biztosítaná, hogy az egész magyar néprajzi anyag egy helyen volna kezelhető. Ezzel annak tudományos felhasználhatósága is fokozódna.”90 A Magyar Központi Híradó Rt. a Magyar Filmiroda Rt. tulajdonát képező lemezeket a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának adományozta, de a néprajzi anyagot átadták a múzeumnak. Az átadott felvételek száma meghaladja a 3800-at. A kísérő- jegyzék utolsó oldalán egy kézírásos kiegészítés megjegyzi, hogy „a meghatározások szó szerint a Filmiroda katalógusából valók”, ezért az 1970-es években a szakmutatózást készítő Ruitz Izabella megjegyezte: „volt tehát egy eredeti katalógus, az azonban nálunk nincs meg” (Ruitz 1970). Az MFI-anyag leltározását L. Kovács Ágnes, Erdélyi Zoltán és Ruitz Izabella végezte. Miután az egész anyag a korabeli folyóiratok számára készült, nagyobbrészt professzionális fényképészek (s kisebb részben néprajzkutatók) által, a földrajzi hely- és tárgymeghatározások rendkívül pontadanok, elnagyoltak voltak. A szerzőkről és a készítés idejéről nyilvántartást nem vezettek, ez megnehezítette az azonosítást. Ruitz Izabella véleménye a következő: „Ami az időpontot illeti, úgy látom, hogy a kiugró néprajzi helyeken készített felvételek javarésze 1928-tól kezdődően az 1930-as évekből való. A kárpátaljai képek 1939/40-ben, az erdélyiek 1940-től, a 40-es évek elején készültek. Van néhány kép, közte az Erdélyi Mór archívumából átvettek, melyek láthatólag az első világháború előtti időkből származnak.” (Ruitz 1970. 2.) A képanyag szerzőire vonatkozóan az Ortutay Gyulához írt levélben az áll, hogy a képek „legnagyobbrészt Balogh Rudolf felvételei”,91 Ruitz Izabella szerint azonban emellett bőséggel vannak Gönyeytől, Kankovszkytól, Kerny Istvántól és másoktól is felvételek. A képeket mindenképpen óvatosan szabad felhasználni, hiszen sok esetben a fényképész instruált, ezért például a viselet vagy a szokásbeállítások nem hitelesek. Az MFI-archívumhoz hasonlóan az Etimológiai Adattárba került az időközben megszüntetett intézetek néprajzi fényképanyaga is, így a Táj- és Népkutató Intézeté az álta89 1962-ben 2350 (ltsz.: 173922-176271), 1964-ben 807 (ltsz.: 190758-191564), 1965-1966-ban 237 (ltsz.: 206581-206817), 1967-ben 567 (ltsz.: 211186-211752), 1969-ben 226 (ltsz.: 229606-229831), 1970-ben 842 (ltsz.: 232260-233101), 1971-ben 1033 (ltsz.: 234424-235222, 235574-235800) felvételt. 90 NMI 104/1948. 91 NMI 104/1948.
