Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Fogarasi Klára: Fényképgyűjtemény
Fémképgvűitemény 757 la szervezett kutatótáborok (Derzstomaj, Makád, Rábcakapi, Visk, Bogdánd, Magyarneme- gye, Szernye-mocsár, Csíkmenaság stb.) jelentős mennyiségű, értékes hozadékával, a Keleteurópai Tudományos Intézet Néptudományi Intézetének öröksége, mely magában foglalta »■nKK VntotÁnolr (íct\r o áfi-nc rpntpnnriiirr> 1 mmit-pe l'-'ir*/~cór* I'plpt-Vpvpft- (r\tr\i+ i v u; j j / <-jj/ i Magyar Táncszövetség országos néptánc-gyűjtésének fényképeit a Néptudományi Intézettel közösen végzett munka éveiből.92 A fényképgyűjtemény további, saját kutatói által tudományos céllal készített terjedelmes fényképsorozatokkal is gazdagodott. A kutatók szűkebb témakörökre specializálódtak, s többségük szinte egész szakmai pályafutása során elsősorban ennek történeti rétegeit és régiónként eltérő variánsait tanulmányozta, fényképezte. Földes László például a pásztorkodást, településtörténetet, Vincze István a szőlőtermesztést, Gáborján Alice a magyar népviseletet, Hegyi Imre a népi erdőgazdálkodást, Csilléry Klára a népi lakáskultúrát, Molnár Balázs a halászatot, az életmód változásait vizsgálta. Kiemelkedő Fél Edit munkássága, aki már az 1930-as évektől készített fényképeket, s ebben az időszakban is igen sokat fotografált. Felvételeinek száma jelentős: 3661.93 Első felvételei Hartán (1935) és Kocs községben (1936) végzett kutatásai közben készültek. Emellett Őrhalomban (Nógrád megye), Karádon (Somogy megye), Szakmárban, Dunapatajon (Pest megye) Martoson (Komárom megye), Kétyen (Tolna megye), Bodméren (Fejér megye), Pátyon (Pest megye), Gután (Komárom megye), Fülöpszálláson (Pest megye), Csicsón (Komárom megye), Decsen (Tolna megye), Szeremlén (Pest megye), Hercegszántón (Bács-Bodrog megye), Szentistvánban, Tardon (Borsod megye), Karcsán (Zemplén megye), Györgytallón, Nemespát- rón (Somogy megye), Mezőkövesden (Borsod megye), Érsedcsanádon (Pest megye), Alsó- páhokon (Zala megye), Gelsén (Zala megye), Orosházán (Békés megye) és Átányban (Heves megye) fényképezett. A hagyományos néprajzi témák mellett társadalom-néprajzi felvételeket is készített (törvénybíró bundában, ltsz.: 73530, 73577; kucik zsellérházban, ltsz.: 73545, 73574; zsellérviselet, ltsz.:73616). Fényképei között találunk olyan témákat, amelyekről korábban alig vagy egyáltalán nem készült felvétel: ágyban fekvő beteg (ltsz.: 129262), a mosdás változatai (ltsz.: 81925, 81929-81930), nők közlekedése esőben (ltsz.: 90804-90805, 101332— 101334), ivás demizsonból (ltsz.: 128267), tulajdonjegyek (ltsz.: 91756), egyéb jelek előfordulásai (ltsz.: 96278), trágyarakás (ltsz.: 99549), füstölő belseje (ltsz.: 98576-98577), szemétlapát (ltsz.:l 19913—119914), árnyékszék (ltsz.: 128273-128274, 166438). Ezek között kell említenünk meghatározott gesztusok megörökítését is: ima (ltsz.: 120446-120448), siratás (ltsz.: 120591), fényképezéshez történő beállás (ltsz.: 120082-120083). A változó paraszti kultúra olyan elemeire, mozzanataira figyelt föl, amelyekről Szendrey Ákost kivéve akkoriban senki nem vett tudomást, s amelyet a modern élet teljes mértékben megsemmisített. Fél Edit meghatározott tevékenységekről vagy szokásokról is készitett néhány sorozatot, fázisképeket: fejpárna tekerése (ltsz.: 101343), templomból kijövök (ltsz.: 97701-97745), házépítés - erről készült a legtöbb, 50-nél több felvétel (ltsz.: 166471-166524). A viseletek iránti érdeklődése képein már a kezdettől jelen van: haj- és fej-, férfi-, női, gyermekviselet, ünnepi és hétköznapi, téli, nyári öltözet (szemből és háttal is megörökítve). Sőt, a ruhadarabok készítésének előmunkálatait is fényképezi: fonás rokkán, kenderszárítás, tilolás, törés, héhelés, takácsszerszámok. 92 Ruitz Izabella szíves közlése. 93 Ltsz.: 68197 és 205559 között több részben.
